Kert tervezése lépésről lépésre
Egy kertet hat lépésben érdemes megtervezni: felméred a helyet (fény, talaj, víz, tél), eldöntöd, mire használod, megadod a vázat, ami télen is látszik, aztán rétegekben megtervezed az ágyást, a magasat hátra, az alacsonyat előre. Úgy válogatsz, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami, végül a tőtávolságból kiszámolod a darabszámot és az árat. Ugyanezekkel a szabályokkal dolgozik a kerttervezőnk is.
Frissítve: 2026. október 25. · Árak ellenőrizve: 2026. október 27. · Az adatok és az árak a növényadatbázisunkból, a te országodra számolva. Hogyan készülnek az adataink
A fotó
A terv a 3. nyáron
Mérd fel a helyet
A növényt a helyhez választod, nem fordítva. Mielőtt bármit kiválasztanál, ezeket nézd meg.
- Fény: hány óra közvetlen napot kap a hely nyáron. Hat óra felett napos, három és hat között félárnyékos, három alatt árnyékos. Az épület északi oldala és a sűrű lombú fák alja árnyék, oda árnyéktűrő növény kell.
- Talaj: homokos, agyagos vagy átlagos kerti föld. Gyúrj össze egy marék nedves földet: ha szétpereg, homokos, ha fényes kolbásszá sodorható, agyagos. A homok gyorsan kiszárad, oda szárazságtűrő növény való. A kötött, agyagos talajon megáll a víz, oda nem kerülhet jó vízelvezetést igénylő növény, csak olyan, amely bírja az agyagot.
- Kémhatás: a talaj meszes vagy savanyú, és ez független attól, hogy homokos vagy agyagos. Egyszerű próba: csepegtess ecetet egy kanál száraz földre, ha pezseg, meszes. Pontosabb a kertészetben kapható pH-tesztcsík: 7 felett lúgos (meszes), 6 alatt savanyú. A mészkerülő növény (rododendron, azálea, csarab, áfonya) meszes talajban sárgul és lassan elpusztul.
- Víz: lesz-e öntözés. Öntözés nélkül napos helyre csak erősen szárazságtűrő növény ültethető, és az első két évben azt is locsolni kell, amíg a gyökere lehúzódik.
- Tél: a környéked leghidegebb teli hőmérséklete. A kerttervezőnk a tájegység szerint -17 és -26 °C közötti telekkel számol (2 fok ráhagyással), hegyvidéken egy fokozattal hidegebbel. Ami ennél kevesebbet bír, kifagy.
- Méret: a beültetendő terület hossza és mélysége, és hogy mi áll mögötte (kerítés, házfal) és előtte (gyep, járda). A mélység dönti el, hány réteg fér el: 80 cm alatt egy, 150 cm alatt kettő, afölött három.
- Ami alatta és fölötte van: ásás előtt nézd meg, hol fut a víz-, a gáz- és a csatornavezeték, hol van az emésztő vagy a hőszivattyú földkollektora, és ezek fölé ne ültess fát vagy nagy cserjét. Fölfelé is nézz: a dió lombja és gyökere juglont ereszt, amely alatt sok növény nem él meg, a fenyő és a nyír alja pedig száraz, savanyú árnyék.
- Telekhatár: Magyarországon a telekhatártól tartandó ültetési távolságot az önkormányzati rendelet szabja meg, jellemzően cserjénél kb. 0,8 m, a 3 m alatt maradó fánál 1-1,5 m, a magasabb fánál 2 m, a nagy fánál 3,5 m. Ez településenként eltér, ültetés előtt nézz utána. A szomszéd telkére áthajló ág és átnyúló gyökér vita tárgya lehet: a szomszédjogokról szóló törvény szerint a szomszéd levághatja, ha az ingatlana rendes használatát zavarja, és kérésére sem távolítod el. Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is a helyi szabály számít.
Döntsd el, mire használod
A kert használata szűkíti a növénylistát, még mielőtt az ízlés szóba kerülne.
- Ha kutya, macska vagy kisgyerek is használja a kertet, csak ismerten nem mérgező növény jöhet szóba (kutyára, macskára és gyerekre nem mérgező listák), gyerek mellé tövises sem. A mérgezőség a növények kisebb részénél ismert biztosan, ezért ezek a listák rövidebbek.
- Ha takarni kell a szomszéd felé, a hátsó sorba sövény vagy takaró növény kerül. Hogy mennyi idő alatt takar, azt a gyorsan növő sövényekről szóló útmutató számolja ki.
- Ha kevés időd van gondozásra, válassz kevés gondozást igénylő évelőket és cserjéket, a talajt pedig takard mulccsal, az visszafogja a gyomot.
- Ha méheket és lepkéket is várnál, méhbarát évelők és cserjék közül válogass.
A váz: ami télen is látszik
A váz a kert csontozata: sövény, egy kis fa, örökzöld cserjék, nyírt gömbök, magas díszfüvek. Nyáron a virágok mögött állnak, télen csak ők maradnak. A kerttervezőnk akkor fogad el egy tervet, ha a beültetett terület legalább harmada örökzöld vagy télen is díszes.
Egy kis fa adja az ágyás magas pontját. Ne középre tedd, hanem a hossz harmadához, és úgy, hogy előtte is maradjon hely egy alacsonyabb csoportnak. A koronás fa a hátsó kerítéstől vagy faltól legalább 2 méterre álljon (a 3 m alatt maradó kis fa 1,2 méterre), és legalább a tízéves koronaszélessége felére; ahol az ágyás ehhez túl keskeny, oszlopos fa vagy nagy cserje való. Kis kertbe kis díszfát válassz, járda és burkolat mellé olyat, amelynek a gyökere nem emeli fel a burkolatot.
A többi vázelemet a nyírt gömbök és az örökzöld növények adják. Egy gömb egyedül elveszik: hármas csoportban, vagy az ágyás hosszában ritmusban ismételve hat.
Az ágyás: magas hátra, alacsony előre
Egy jó ágyás rétegekből áll. Hátul, a kerítés vagy a fal előtt a magas növények állnak, középen a közepesek, elöl az alacsonyak, így mindegyik látszik. A rétegek határa ne legyen egyenes: a csoportok ferdén, kicsit egymásba csúszva fussanak.
Kevés fajtát ültess, nagy foltokban. Fajtánként nagyjából 2-3 négyzetméter jusson, egy kisebb ágyásba 4-6 fajta elég. Az évelőket 3-7 tőből álló csoportokban, a cserjéket egyesével vagy hármasával ültesd. Egy fajta se foglalja el a terület felét, különben egyhangú lesz, és ha az az egy megbetegszik, az egész ágyás kopár.
A csoportok közötti hézagot egy alacsony talajtakaró vagy fű tölti ki, a kerítéstől a szegélyig. Ez a mátrix: a német évelőágyások és Piet Oudolf ültetései ugyanígy épülnek, a terület jó része ilyen alacsony növény. Válogass a talajtakarók közül.
A gyomot csak a zárt növénytakaró nyomja el. Ha a töveket a kifejlett méretükre ülteted, a harmadik nyárra összezárnak; ha levegősebben, a talaj a harmadik nyáron is látszik közöttük. Ezt mulccsal kell takarni és gyomlálni, amíg a növények meg nem erősödnek, utána is évente néhányszor. A tarackbúzát és az aprószulákot gyökerestül húzd ki, mert a gyökérdarabból is kihajt, a parlagfüvet pedig virágzás előtt irtsd ki (Magyarországon a földhasználónak törvény szerint meg kell akadályoznia a virágbimbó kialakulását, és ezt a vegetációs időszak végéig fenn kell tartania).
- A legmagasabb, tömegben álló növény fal vagy kerítés előtt nagyjából az ágyás mélységének másfél-kétszereséig érhet, mert a fal adja a hátterét. A körbejárható, szabadon álló ágyásban a szélességének fele-kétharmada a határ, a keskeny, fal nélküli sávban pedig a növény ne legyen magasabb, mint amilyen széles a sáv. A tízéves méretből számolj, nem abból, amekkora a tő vásárláskor.
- Az ágyás elülső 40 centiméterére ne tegyél 60 cm-nél magasabb tömböt. A légies, áttetsző növény (díszhagyma, verbéna) kivétel, ezeken át lehet látni.
- Egymás mellé hasonló vízigényű növény kerüljön: a levendula és a hortenzia nem élhet meg ugyanabban a földben.
Egész évben legyen mit nézni
Egy kert akkor jó, ha nem csak júniusban szép. Három dolgot érdemes ellenőrizni a növénylistán.
- Áprilistól szeptemberig minden hónapban virágozzon valami. A kora tavaszt a hagymások adják (krókusz, nárcisz, tulipán), a nyarat az egész nyáron virágzó évelők.
- Ősszel legyen legalább egy növény őszi lombszínnel vagy késői virággal.
- Télen maradjon váz: örökzöldek, télen is álló díszfüvek, díszes kéreg vagy termés. Ez az a harmad, amelyről a váznál volt szó.
Hány tő kell, és mennyibe kerül?
A darabszám a tőtávolságból jön, nem becslésből. Minden növénynek van ajánlott tőtávolsága, és a töveket háromszögkötésben, vagyis eltolt sorokban ültetik. Egy 40 cm-es tőtávolságú évelőből így nagyjából 7 tő kell négyzetméterenként, egy 60 cm-esből 3. A kerttervezőnk a kiegyensúlyozott tervben a növényeket a harmadik nyári szélességük nagyjából 0,85-szörösére ülteti: a harmadik nyárra épphogy összeérnek, de a szélükön és a csomók között még kilátszik a mulcs, amelyet gyommentesen kell tartani. A dús terv sűrűbb, a harmadik nyárra összezár, de több tő kell hozzá.
A költséget leginkább a cserjék és a fák mérete adja: ugyanabból a növényből a nagyobb tő többszörös áron kel el. Évelőből a kis, cserépben nevelt tő is egy-két év alatt utoléri a nagyot, cserjéből és sövényből nem.
A nyitóoldal mintakertjének növénylistája
-
Kanadai júdásfa
1 db
-
Cserjés hortenzia
3 db
-
Keleti tollborzfű
10 db
-
Gyöngykosár
14 db
A teljes kertterv ára 99 PLN: három változat, növénylista darabszámmal és árral, ültetési séma és látványterv az 1., a 3. és az 5. év nyarára.
Az ár a mintakert növényeinek mostani, kerekített bolti ára a te országodban, a mi tervünk alapján. A növények mellé a talajjavítás, a takarás (mulcs vagy kavics) és az esetleges öntözőrendszer jön.
Terv fotóból, ugyanezekkel a szabályokkal
A kerttervezőnk ezeket a lépéseket végzi el egy fotóból és néhány kérdésből: a helyedhez illő növényeket ellenőrzött adatbázisból szűri, rétegekbe rendezi, kiszámolja a darabszámot és az árat, és megmutatja, hogyan néz ki a kert az 1., a 3. és az 5. év nyarán. Az előnézet ingyenes.
A terv nem helyettesíti a kertész helyszíni tanácsát: a talajt, a vezetékeket és a szomszéd fáinak árnyékát a helyszínen kell megnézni.
1. év
3. év
5. év
Források
A tanácsok ezekre a szakmai oldalakra és jogszabályokra épülnek, a közép-európai télhez és talajhoz igazítva. A táblázatok a saját növényadatbázisunkból jönnek.
- Natur im Garten: Naturnahe Gartengestaltung
- LWG Bayern: Staudenmischpflanzungen: 10 häufig gestellte Fragen
- RHS: How to plan a border
- Nemzeti Jogszabálytár: 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
- Nemzeti Jogszabálytár: 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről (17. §, parlagfű)
További útmutatók
Gyorsan növő sövény: melyik mennyit nő egy év alatt
A leggyorsabb sövénynövény a Leyland-ciprus, évente nagyjából 90 cm-t nő, utána a babérmeggy 'Novita', a tűztövis és az óriás tuja jön évi kb. 50 cm-rel, majd a fagyal 40 cm-rel. Hogy mennyi idő alatt takar egy 180 cm-es sövény, az inkább a vásárolt tő méretén múlik: kis tövekből több év, nagyokból egy-két nyár, de méterenként sokszoros áron. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolnak.
Talajtakaró növények a gyom ellen: melyik hová való, és hány tő kell
A talajtakaró növény akkor tartja távol a gyomot, ha már összezárt: addig, általában két-három nyárig, mulccsal kell takarni és gyomlálni. Fák alá és árnyékba a kis meténg, az illatos gólyaorr, a püspöksüveg és az aranyeper való, napos, száraz helyre a varjúhájak, a kakukkfüvek és a kúszó borókák. A legtöbb évelő talajtakaróból 9-18 tő kell négyzetméterenként. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolják ki, mennyibe kerül egy négyzetméter.
Sövény telepítése: hány tő kell méterenként, és mennyibe kerül
Sövénybe a legtöbb növényből 2-4 tő kell méterenként: a Leyland-ciprusból 2, a babérmeggyből és a korallberkenyéből 2,5 (40 cm-re), a tiszafából 3, a gyertyánból 3,5, a fagyalból és a bükkből 4. A tövek egy sorban, a kerítéstől 80 cm-re kerülnek a földbe, ősszel vagy kora tavasszal. Hogy mennyibe kerül a sövény, azt leginkább a tövek mérete dönti el: a táblázat a te országod mostani bolti áraival számolja ki, a saját sövényed hosszára.
Sziklakert építése: kő, talaj és növények lépésről lépésre
A sziklakert napos, enyhe lejtőre való, sovány, jó vízelvezetésű talajba: egyharmad kerti föld, egyharmad durva homok, egyharmad zúzott kő. A köveket egyféle kőből, egy irányba dőlő rétegekben, harmadukig-felükig a földbe ásva rakd, hogy a felület nagyjából kétötöde kő legyen. Növényből négyzetméterenként 4-6 tő elég: kúszó borókák és díszfüvek adják a vázat, köztük párnás évelők, varjúhájak és kakukkfüvek virágoznak márciustól októberig.
Évelőágyás, amely egész nyáron virágzik: növények, elrendezés, darabszám
Egy évelőágyás akkor virágzik tavasztól őszig, ha a gerincét hosszan, júniustól szeptemberig nyíló évelők adják (macskamenta, ligeti zsálya, kasvirág, cickafark, sudárzsálya, díszgyertya), és köréjük tavaszra hagymások, őszre szellőrózsa, varjúháj és őszirózsa kerül. Ültesd csoportokban, 3-7 tőből, a magasat hátra, az alacsonyat előre; négyzetméterenként átlagosan 5-7 tő kell. A naptárak a te országod boltjaiban legtöbbet árult, napos helyre való, télálló évelőket mutatják, tövenkénti árral.
Hortenzia ültetése és metszése: melyiket mikor vágd vissza
A hortenziák metszés szerint két csoportra oszlanak. A bugás és a cserjés hortenzia (például az 'Annabelle') az idei hajtáson virágzik: február-márciusban 25-60 cm-re visszavághatod. A kerti és a hegyi hortenzia a tavaly nőtt rügyből virágzik: tavasszal csak az elszáradt virágot vágd le róla, különben abban az évben nem virágzik. Ültetni ősszel vagy tavasszal érdemes, bő vízzel; meszes talajra a bugás és a cserjés való, a kerti hortenzia savanyú vagy semleges talajt és délutáni árnyékot kér.
Tulipán, nárcisz, krókusz ültetése: mikor, milyen mélyre, hány darab
A tavasszal virágzó hagymásokat ősszel kell elültetni: a nárciszt, a krókuszt és a jácintot szeptembertől októberig, a tulipánt októbertől novemberig, amíg a föld át nem fagy. A hagyma a magassága két-háromszorosára kerül a földbe (a tulipán és a nárcisz kb. 12-15 cm, a krókusz 8-10 cm mélyre), csúcsával felfelé, egymástól legalább a szélessége kétszeresére. Évelők közé négyzetméterenként 20 kicsi, 8 közepes és 4 nagy hagyma elég. Virágzás után a levelüket hat hétig hagyd rajtuk.
Levendula ültetése és metszése: mikor, hová, mennyit vágj vissza
A levendula napos, laza, jó vízelvezetésű talajba való, a meszeset is szereti; tavasszal, április-májusban ültesd, sövénynek 30-45 cm-re. Évente kétszer metszd: tavasszal, március végén vagy áprilisban, a nagy fagyok után a hajtásokat kb. kétharmadukig vágd vissza, de mindig a zöld, leveles részig; virágzás után, július végén vagy augusztusban az elnyílt virágszárakat a lomb felső 2-3 centiméterével, gömbre formázva. A fás, csupasz részbe soha ne vágj, mert abból a levendula nem hajt ki újra. A közönséges levendula és a 'Hidcote' kemény telet is kibír, a hibrid levendula kicsit kényesebb, a füzéres levendula csak enyhe telet.