Kerttervező Növényajánló Növények Árak Kertem

Hogyan készülnek az adataink

A tomorrow.garden minden növényről ugyanazt a rögzített adatlapot tölti ki, és egy tényadatot csak akkor tekint igazoltnak, ha legalább két, egymástól független forrás egyezik benne. Ahol a források ellentmondanak vagy csak egy van, az adatot bizonytalannak jelöljük, és nem használjuk szűrésre.

Honnan származnak az adatok

Szakmai forrásokból dolgozunk, nem fórumokból.

  • Egyetemi kertészeti adatbázisok és tanácsadó szolgálatok, például az NC State Extension és a Missouri Botanical Garden növényadatbázisa.
  • Kertészeti társaságok és botanikus kertek, például a Royal Horticultural Society (RHS).
  • Mérgezőségnél háziállatokra az ASPCA mérgező és nem mérgező növénylistái, emberre mérgezési központok és toxikológiai szolgálatok.
  • A magyar nevekhez és a hazai kártevőkhöz, betegségekhez közép-európai kertészeti oldalak.

Mikor igazolt egy adat

Egy tényadat akkor igazolt, ha két különböző forrás egyezik benne. A számok ritkán egyeznek pontosan: ha a források hihető, de eltérő értéket adnak, egy értéket rögzítünk, méretnél a nagyobbat, virágzásnál a hosszabb időszakot.

Bizonytalannak jelöljük az adatot, ha csak egy forrást találtunk, ha a források ellentmondanak egymásnak, vagy ha a számok durván eltérnek (méretnél több mint kétszeres, télállóságnál több mint 10 °C a különbség).

Amit egyáltalán nem sikerült megállapítani, azt üresen hagyjuk. Hiányt nem töltünk ki becsléssel, az oldalon ilyenkor „nincs adat” szerepel.

Mit jelent a „bizonytalan”

A bizonytalan adat nem feltétlenül hibás, csak nem áll mögötte két egyező forrás. Ezért óvatosan bánunk vele:

  • A növényajánló és a tematikus listák nem szűrnek bizonytalan adatra. Egy növény csak akkor kerül például a szárazságtűrők közé, ha a szárazságtűrése igazolt.
  • A növényoldal összefoglalójában és a gyakori kérdések között bizonytalan adat nem szerepel.
  • A mérgezőségnél az adattáblában külön jelöljük, ha az érték bizonytalan.

Mérgezőség

A kutyára és macskára vonatkozó mérgezőséget csak akkor fogadjuk el, ha az egyik forrás az ASPCA. Az ASPCA emberre nem ad adatot, ezért a gyerekekre vonatkozó értékhez két humán forrás kell.

„Nem mérgező” besorolást csak akkor adunk, ha ezt egy forrás kifejezetten kimondja. Attól, hogy egy növényt sehol nem említenek mérgezőként, még nem kerül a nem mérgezők közé. Ezért rövidek a kutyára, macskára és gyerekre nem mérgező listáink.

A mérgezőségi adatok tájékoztató jellegűek. Ha a kedvenced vagy a gyereked megevett egy növényt, fordulj állatorvoshoz vagy orvoshoz.

Közép-európai értékelés

A hő- és szárazságtűrést, az őshonosságot, az invazív besorolást, az ismert problémákat és az ültetési időt a Kárpát-medencére és a szomszédos országokra értékeljük: kontinentális éghajlat, forró és száraz nyár, −15 és −25 °C közötti téli minimumok, gyakran meszes talaj. Egy brit vagy észak-amerikai forrás „szárazságtűrő” minősítését ezért nem vesszük át változtatás nélkül.

A télállóság az a legalacsonyabb téli hőmérséklet, amelyet a növény megbízhatóan kibír. Az USDA télállósági zónákból számoljuk (az 5-ös zóna −29 °C, a 6-os −23 °C, a 7-es −18 °C). Ha a források egy zónával eltérnek, a melegebbet vesszük, vagyis az óvatosabb értéket.

Méretek és távolságok

Két méretet tartunk nyilván. A végső méret a kifejlett, metszetlen növényé. A tízéves méret az, amekkora a növény egy kertben nagyjából tíz évvel az ültetés után: a kerttervek erre épülnek, ezért a listákon és a kártyákon ezt mutatjuk. Sövénynövénynél külön szerepel, milyen magasan szokás nyírva tartani.

Az épülettől és a burkolattól tartandó távolságot egyetlen forrás sem közli növényenként, ezért ezt saját ökölszabállyal számoljuk a fás szárú növényekre: a kifejlett szélesség fele és még fél méter a faltól, erősebb gyökérzetű növénynél ennek másfél-kétszerese. Lágy szárú növényeknél és kúszóknál nem adunk meg ilyen távolságot.

A látványterv az ültetés utáni első, harmadik és ötödik nyarat mutatja, ehhez külön becslés kell. A fás szárú növény akkora, amekkorát a boltban veszel, és évente a saját növekedésével nő, így egy cserje három nyár után is kicsi. A minden évben visszahúzódó és újra kihajtó növény az ültetés nyarán nagyjából a fele magasságát éri el, a harmadik nyárra a teljeset. Ezek a kép kedvéért becsült értékek, nem ígéretek.

Invazív és nem ajánlott növények

Nem ajánljuk azt a növényt, amely szerepel az Európai Unió invazív idegenhonos fajokról szóló jegyzékén (1143/2014/EU rendelet) vagy a hivatalos magyar invazív listán. Ha egy növény csak egy szomszédos közép-európai ország listáján szerepel, azt a növényoldalon jelezzük.

Akkor sem ajánlunk egy növényt, ha egy ma jellemző kártevő vagy betegség a legtöbb kertben rossz választássá teszi. Ezek a növények megtalálhatók az oldalon, de az ajánló és a listák nem kínálják őket.

Ami szakmai megítélés, nem forrásadat

Néhány mező nem mérhető tény, hanem kertészeti megítélés: mire való a növény (sövény, takarás, talajtakarás), milyen kertstílusba illik, mekkora tőtávolsággal és sövénynél méterenként hány tővel érdemes ültetni, és mennyi gondozást igényel. Ezeknél nem követelünk meg két forrást.

A növények leírását saját szavainkkal írjuk, forrásból nem veszünk át mondatokat.

Árak

Az árak a kert országában (Magyarország, Ausztria vagy Szlovákia) működő webáruházak nyilvános kínálatán alapuló, kerekített tájékoztató értékek, méret szerint, az ország pénznemében. Nem ajánlatok: arra valók, hogy lásd, nagyjából mibe kerül egy növény kis cserépben és nagyobb példányként, és hogy a kerttervhez költséget tudjunk becsülni.

Az árat csak megvehető ajánlatból számoljuk: a kifogyott termék nem számít bele, kivéve ha a növényből az országban sehol nincs készlet.

Hogyan készül a kertterv

A kertterv ugyanebből az adatbázisból készül, és előbb kemény szabályok szűrik a növényeket. Csak az jöhet szóba, amelynek a fény- és talajigénye illik a helyhez, kibírja a kert tájegységének téli minimumát, öntözés nélkül is megél, ha nem öntözöl, és a kert országában boltban kapható. Kutya, macska vagy gyerek mellé csak igazoltan nem mérgező növény kerül, gyerek mellé tövises sem. Bizonytalan adatra kemény szabály nem épül: a bizonytalan télállóságú növény például nem kerül kerttervbe.

Az elrendezés szakmai tervezési elveket követ: a német vegyes évelőültetések (Staudenmischpflanzung), Piet Oudolf, valamint Thomas Rainer és Claudia West módszerét és a Royal Horticultural Society ajánlásait. A terv jellemzően vázból (fa vagy szerkezetadó cserje), nagyobb, ismétlődő csoportokból, a maradék helyet kitöltő összefüggő, alacsony talajtakaróból és benne egy-egy szórt, légies növényből áll, alatta tavaszi hagymákkal. A darabszám a növények tőtávolságából adódik, a becsült költség a fenti árakból.

A kész tervet program ellenőrzi: illik-e minden növény a fényhez, a talajhoz és a télhez, mutat-e az ágyás télen is valamit, és virágzik-e benne valami áprilistól szeptemberig minden hónapban. Ha valami hiányzik, a terv oldala kiírja.

Mit csinál a mesterséges intelligencia, és mit nem

A források felkutatásában és az adatlapok kitöltésében mesterséges intelligencia segít, a fenti szabályok szerint. A szabályok betartását program ellenőrzi minden adaton: megszámolja a független forrásokat, kiszűri a hihető tartományon kívüli számokat, és bizonytalannak jelöli, ami mögött nincs elég forrás.

Az ajánlóban a növényeket nem a nyelvi modell találja ki. A megfelelő növényeket szabályok választják ki az adatbázisból a megadott feltételek szerint, a modell csak sorba rendezi a találatokat, és megfogalmazza az indoklást. Olyan növényt nem tud ajánlani, amely nincs az adatbázisban.

A kertterv növényeit és elrendezését is szabályok adják, egy nyelvi modell csak a terv rövid leírását írja meg. Ahol egyik bevált összeállításunk sem illik a helyhez, egy modell válogathat a szabályok által előszűrt növényekből, de a tervét ugyanazok az ellenőrzések mérik, és ha rosszabb a csak szabályokból készült tervnél, nem használjuk.

Ha fotót töltesz fel, egy modell kiolvassa belőle, hol van beültethető talaj, hol áll fal vagy kerítés, és mit kell szabadon hagyni (például a hőszivattyú előtt). Ebből készül az ágyás javaslata, amelyet a fotón átrajzolhatsz.

A látványtervet képmodell festi a fotódra a terv méretarányos rajza alapján, a növényeivel és a darabszámaival. Egy másik modell ellenőrzi, hogy a kép a tervet mutatja-e, és nem tűnt-e el róla semmi, ami tartósan áll; ha hibát talál, a kép újra készül. A kép illusztráció: a kertet a legjobb formájában mutatja (dús, nyírt gyep, a mozdítható tárgyak nélkül), a növényeket a becsült méretükön. Ami pontos, az a növénylista, a darabszám és az ültetési séma.

Nézd meg a gyakorlatban
Minden növényoldalon ott az adattábla, a tematikus listák pedig ezekből az adatokból készülnek.