A tomorrow.garden minden növényről ugyanazt a rögzített adatlapot tölti ki, és egy tényadatot csak akkor tekint igazoltnak, ha legalább két, egymástól független forrás egyezik benne. Ahol a források ellentmondanak vagy csak egy van, az adatot bizonytalannak jelöljük, és nem használjuk szűrésre.
Szakmai forrásokból dolgozunk, nem fórumokból.
Egy tényadat akkor igazolt, ha két különböző forrás egyezik benne. A számok ritkán egyeznek pontosan: ha a források hihető, de eltérő értéket adnak, egy értéket rögzítünk, méretnél a nagyobbat, virágzásnál a hosszabb időszakot.
Bizonytalannak jelöljük az adatot, ha csak egy forrást találtunk, ha a források ellentmondanak egymásnak, vagy ha a számok durván eltérnek (méretnél több mint kétszeres, télállóságnál több mint 10 °C a különbség).
Amit egyáltalán nem sikerült megállapítani, azt üresen hagyjuk. Hiányt nem töltünk ki becsléssel, az oldalon ilyenkor „nincs adat” szerepel.
A bizonytalan adat nem feltétlenül hibás, csak nem áll mögötte két egyező forrás. Ezért óvatosan bánunk vele:
A kutyára és macskára vonatkozó mérgezőséget csak akkor fogadjuk el, ha az egyik forrás az ASPCA. Az ASPCA emberre nem ad adatot, ezért a gyerekekre vonatkozó értékhez két humán forrás kell.
„Nem mérgező” besorolást csak akkor adunk, ha ezt egy forrás kifejezetten kimondja. Attól, hogy egy növényt sehol nem említenek mérgezőként, még nem kerül a nem mérgezők közé. Ezért rövidek a kutyára, macskára és gyerekre nem mérgező listáink.
A mérgezőségi adatok tájékoztató jellegűek. Ha a kedvenced vagy a gyereked megevett egy növényt, fordulj állatorvoshoz vagy orvoshoz.
A hő- és szárazságtűrést, az őshonosságot, az invazív besorolást, az ismert problémákat és az ültetési időt a Kárpát-medencére és a szomszédos országokra értékeljük: kontinentális éghajlat, forró és száraz nyár, −15 és −25 °C közötti téli minimumok, gyakran meszes talaj. Egy brit vagy észak-amerikai forrás „szárazságtűrő” minősítését ezért nem vesszük át változtatás nélkül.
A télállóság az a legalacsonyabb téli hőmérséklet, amelyet a növény megbízhatóan kibír. Az USDA télállósági zónákból számoljuk (az 5-ös zóna −29 °C, a 6-os −23 °C, a 7-es −18 °C). Ha a források egy zónával eltérnek, a melegebbet vesszük, vagyis az óvatosabb értéket.
Két méretet tartunk nyilván. A végső méret a kifejlett, metszetlen növényé. A tízéves méret az, amekkora a növény egy kertben nagyjából tíz évvel az ültetés után: a kerttervek erre épülnek, ezért a listákon és a kártyákon ezt mutatjuk. Sövénynövénynél külön szerepel, milyen magasan szokás nyírva tartani, és évente hány centit nő.
Az épülettől és a burkolattól tartandó távolságot egyetlen forrás sem közli növényenként, ezért ezt saját ökölszabállyal számoljuk a fás szárú növényekre: a kifejlett szélesség fele és még fél méter a faltól, erősebb gyökérzetű növénynél ennek másfél-kétszerese. Lágy szárú növényeknél és kúszóknál nem adunk meg ilyen távolságot.
A látványterv az ültetés utáni első, harmadik és ötödik nyarat mutatja, ehhez külön becslés kell. A fás szárú növény akkora, amekkorát a boltban veszel, és évente a saját növekedésével nő, így egy cserje három nyár után is kicsi. A minden évben visszahúzódó és újra kihajtó növény az ültetés nyarán nagyjából a fele magasságát éri el, a harmadik nyárra a teljeset. Ezek a kép kedvéért becsült értékek, nem ígéretek.
Nem ajánljuk azt a növényt, amely szerepel az Európai Unió invazív idegenhonos fajokról szóló jegyzékén (1143/2014/EU rendelet) vagy a hivatalos magyar invazív listán. Ha egy növény csak egy szomszédos közép-európai ország listáján szerepel, azt a növényoldalon jelezzük.
Akkor sem ajánlunk egy növényt, ha egy ma jellemző kártevő vagy betegség a legtöbb kertben rossz választássá teszi. Ezek a növények megtalálhatók az oldalon, de az ajánló és a listák nem kínálják őket.
Néhány mező nem mérhető tény, hanem kertészeti megítélés: mire való a növény (sövény, takarás, talajtakarás), milyen kertstílusba illik, mekkora tőtávolsággal és sövénynél méterenként hány tővel érdemes ültetni, és mennyi gondozást igényel. Ezeknél nem követelünk meg két forrást.
A növények leírását saját szavainkkal írjuk, forrásból nem veszünk át mondatokat.
Az árak a kert országában (Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország) működő webáruházak nyilvános kínálatán alapuló, kerekített tájékoztató értékek, méret szerint, az ország pénznemében. Nem ajánlatok: arra valók, hogy lásd, nagyjából mibe kerül egy növény kis cserépben és nagyobb példányként, és hogy a kerttervhez költséget tudjunk becsülni.
Az árat csak megvehető ajánlatból számoljuk: a kifogyott termék nem számít bele, kivéve ha a növényből az országban sehol nincs készlet.
A kertterv ugyanebből az adatbázisból készül, és előbb kemény szabályok szűrik a növényeket. Csak az jöhet szóba, amelynek a fény- és talajigénye illik a helyhez, kibírja a kert tájegységének téli minimumát 2 fok ráhagyással (enyhe telű vidéken -17, átlagosan -20, hűvösebb vidéken -23, hideg vidéken -26 °C-ot), öntözés nélkül is megél, ha nem öntözöl, és a kert országában boltban kapható. Kutya, macska vagy gyerek mellé csak igazoltan nem mérgező növény kerül, gyerek mellé tövises sem. Bizonytalan adatra kemény szabály nem épül: a bizonytalan télállóságú növény például nem kerül kerttervbe.
Az elrendezés szakmai tervezési elveket követ: a német vegyes évelőültetések (Staudenmischpflanzung), Piet Oudolf, valamint Thomas Rainer és Claudia West módszerét és a Royal Horticultural Society ajánlásait. A terv jellemzően vázból (fa vagy szerkezetadó cserje), nagyobb, ismétlődő csoportokból, a maradék helyet kitöltő összefüggő, alacsony talajtakaróból és benne egy-egy szórt, légies növényből áll, alatta tavaszi hagymákkal. A darabszám a növények tőtávolságából adódik, a becsült költség a fenti árakból. A kiegyensúlyozott tervben a növények a harmadik nyári szélességük nagyjából 0,85-szörösére állnak, így a harmadik nyáron is látszik köztük a mulcs, amelyet gyommentesen kell tartani; a dús terv a harmadik nyárra összezár, a levegős ritkább. A koronás fa a hátsó kerítéstől legalább 2 méterre (a 3 m alatt maradó kis fa 1,2 méterre) és legalább a tízéves koronaszélessége felére áll, ahol ehhez sekély az ágyás, oszlopos fa vagy nagy cserje kerül a helyére. A sövény 80 cm-re áll a kerítéstől, 150 cm magasra és 60 cm szélesre nyírva.
A kész tervet program ellenőrzi: illik-e minden növény a fényhez, a talajhoz és a télhez, mutat-e az ágyás télen is valamit, és virágzik-e benne valami áprilistól szeptemberig minden hónapban. Ha valami hiányzik, a terv oldala kiírja.
A sövénytervező ugyanebből az adatbázisból dolgozik, és ugyanúgy kemény szabályokkal szűr: a növény bírja a kert tájegységének telét, a fényt és a talajt, öntözés nélkül is megél, ha nem öntözöl, és a kert országában boltban kapható. Kutya, macska vagy gyerek mellé csak igazoltan nem mérgező növény kerül, és tövises csak akkor, ha nem zárod ki. Csak nyírt sövényt ajánlunk, olyat, amely eléri a kért magasságot, és azon a magasságon nyírva tartható. Ha télen is takarnia kell, csak örökzöld vagy a száraz lombját télen megtartó növény jöhet szóba, például a gyertyán és a bükk.
Minden növény minden kapható méreténél kiszámoljuk, mennyibe kerül egy méter és a teljes sövény, és hányadik nyárra éri el a kért magasságot. A méterár a méterenkénti tőszám és a méret legolcsóbb ára a kert országában. A magasságot az ültetéskori méretből és az évi növekedésből számoljuk, az első két évben kisebb növekedéssel, mert a növény ekkor gyökerezik be; a tőből visszavágott fajták (például a fagyal, a galagonya, a gyertyán és a bükk) ültetéskor magasságot is veszítenek. Ezekre az arányokra nincs számszerű forrás, a kertészeti források szóbeli egyezéséből becsüljük őket, ezért a takarás éve becslés, nem ígéret. Ahol az évi növekedés mögött nincs két forrás, a tervező becsültként jelöli.
Hogy mikor és hányszor kell nyírni, és egy elvadult sövény visszavágható-e öreg fába, nemzetségenként a Royal Horticultural Society útmutatói alapján adjuk meg. A kockázatokat (például a tuja barnulása szárazságban, a puszpángmoly, a tűzelhalás) szintén nemzetségenként soroljuk fel, kertészeti és növényvédelmi források, köztük a bajor kertészeti intézet (LWG), az osztrák AGES és az európai növényvédelmi szervezet (EPPO) anyagai alapján. Csak az szerepel, ami gyakran tönkreteszi a sövényt, vagy rendszeresen komoly kárt okoz.
A források felkutatásában és az adatlapok kitöltésében mesterséges intelligencia segít, a fenti szabályok szerint. A szabályok betartását program ellenőrzi minden adaton: megszámolja a független forrásokat, kiszűri a hihető tartományon kívüli számokat, és bizonytalannak jelöli, ami mögött nincs elég forrás.
Az ajánlóban a növényeket nem a nyelvi modell találja ki. Ha a saját szavaiddal írod le, mit keresel, egy modell ezt az ajánló feltételeire fordítja, a megfelelő növényeket pedig szabályok választják ki az adatbázisból a feltételek szerint. Ezután egy modell csak sorba rendezi a találatokat, és megfogalmazza az indoklást. Olyan növényt nem tud ajánlani, amely nincs az adatbázisban.
A kertterv növényeit és elrendezését is szabályok adják, egy nyelvi modell csak a terv rövid leírását írja meg. Ha a saját szavaiddal írsz kérést az ágyásról, egy modell besorolja a tervező feltételei közé, de hogy mi kerül az ágyásba, azt továbbra is a szabályok döntik el. Ahol egyik bevált összeállításunk sem illik a helyhez, egy modell válogathat a szabályok által előszűrt növényekből, de a tervét ugyanazok az ellenőrzések mérik, és ha rosszabb a csak szabályokból készült tervnél, nem használjuk.
Ha fotót töltesz fel, egy modell kiolvassa belőle, hol van beültethető talaj, hol áll fal vagy kerítés, és mit kell szabadon hagyni (például a hőszivattyú előtt). Ebből készül az ágyás javaslata, amelyet a fotón átrajzolhatsz. A sövénytervnél a modell azt olvassa ki, melyik vonal mentén állna a sövény, és hol kell szabadon hagyni a kaput vagy az utat; ezt is átrajzolhatod.
A látványtervet képmodell festi a fotódra a terv méretarányos rajza alapján, a növényeivel és a darabszámaival. Egy másik modell ellenőrzi, hogy a kép a tervet mutatja-e, és nem tűnt-e el róla semmi, ami tartósan áll; ha hibát talál, a kép újra készül. A kép illusztráció: a kertet a legjobb formájában mutatja (dús, nyírt gyep, a mozdítható tárgyak nélkül), a növényeket a becsült méretükön. Ami pontos, az a növénylista, a darabszám és az ültetési séma. A sövényterv képei ugyanígy készülnek, nyárról nyárra addig, amíg a sövény eléri a kért magasságot, és annak az évnek a teléről; minden képen annyira záródik, amennyire abban az évben a becslés szerint.
A működéshez szükséges sütik mellett látogatottságmérő és hirdetési sütiket is használnánk (Google, Facebook), ha megengeded. Részletek