Japán kecskerágó vagy mirtuszlonc

Közép-Európában csak mérsékelten télálló: nagyjából -15 és -20 °C között, illetve erős téli napsütésben és szélben a levelek megperzselődnek, kemény télen a hajtások visszafagyhatnak, főleg a fiatal és a tarka levelű töveknél. Tavasszal rendszerint újrahajt, de hideg, szeles fekvésbe sövénynek kockázatos. Gyakori kártevője a kecskerágó-pajzstetű, sűrű, szellőzetlen állományban a lisztharmat is megtámadja.

Közép-Európában a télállósága a gyenge pontja: nagyjából -15 °C alatt, főleg hótakaró nélküli, szeles, napos fagyban megperzselődik vagy lehullik a lombja, -20 °C körül és alatta a vesszők is visszafagyhatnak. Tavasszal erős visszavágás után rendszerint tőből újra kihajt, de a sövény egy időre kopasz marad, ezért fagyzugos helyre és kitett alföldi kertbe kockázatos. Forró, tűző napon, száraz talajban megéghet a levele. A gyors növekedés miatt nyírás nélkül hamar felkopaszodik és szétdől, a földre hajló ágai legyökeresednek. Lisztharmat, levélfoltosság és levéltetvek előfordulhatnak rajta. Nyugat-Európában helyenként kivadul a kertekből, de a régió hivatalos inváziós listáin nem szerepel.