Ágyásrózsa vagy teahibrid rózsa

A teahibridnél ellenállóbb, de a fekete levélfoltosság csapadékos nyáron, a lisztharmat meleg, párás időben és a rozsda itt is megjelenik; az érzékeny fajták nyár végére felkopaszodnak. Ellenálló fajtánál elég néhány megelőző permetezés és a lehullott beteg lomb összeszedése, érzékeny fajtánál két-három hetente kell kezelni. Tavasszal levéltetvek ülnek a hajtásvégeken és a bimbókon, a rózsadarazsak lárvái a leveleket rágják, a rózsabogarak és cserebogárfélék a virágokat eszik. Közép-Európában kemény, hó nélküli télen a szemzéshely és a vesszők elfagyhatnak: a szemzés kerüljön pár centivel a föld alá, és késő ősszel kupacolj a tőre 20-30 cm földet. Az alanyból feltörő vadhajtásokat tőből távolítsd el. Tavasszal a vesszőket a harmadukra-felükre (5-7 rügyre) metszd vissza, nyáron az elnyílt virágfürtöket vágd le; sövényben is évente metszeni kell.

A rózsaosztályok közül ez a legfogékonyabb: csapadékos nyáron a fekete levélfoltosság (diplokarponos levélhullás) lombtalanra kopaszthatja, meleg, párás időben lisztharmat, helyenként rozsda támadja. Az érzékeny fajtákat a szezonban kéthetente kellene permetezni, ellenálló fajtával ez néhány alkalomra csökkenthető; a lehullott beteg leveleket mindig szedd össze. Tavasszal levéltetvek lepik el a hajtásvégeket, a rózsadarazsak lárvái a leveleket rágják vagy a hajtást odvasítják, a virágot pedig a rózsabogarak és cserebogárfélék csipkézik ki. Közép-Európában a szemzéshely könnyen elfagy: ültetéskor kerüljön 5 cm-rel a talajszint alá, késő ősszel pedig kupacolj a tőre 20-30 cm földet vagy komposztot, amit tavasszal bonts le. Kemény tél után a vesszők a földig visszafagyhatnak. Az alanyból előtörő vadhajtásokat (világosabb, sok levélkéjű hajtás) tőből tépd ki, különben elnyomják a nemest. Minden tavasszal 3-5 rügyre vissza kell metszeni, nyáron pedig az elnyílt virágokat le kell vágni.