Rózsa metszése: melyiket mikor és mennyire vágd vissza
A rózsát tavasszal, márciusban metszd, amikor a rügyek duzzadni kezdenek (a régi szabály szerint az aranyvessző, vagyis a forzícia virágzásakor). A teahibrid rózsa erős vesszőit 10-15 cm-re, 4-6 szemre, az ágyásrózsáét 25-30 cm-re vágd vissza; a park- és a talajtakaró rózsát csak enyhén, a harmadával. A futórózsa fő vesszőit kösd ki vízszintesen, és az elvirágzott oldalhajtásokat kurtítsd kétharmadukkal. Mindig ferdén, kb. 5 mm-rel egy kifelé néző szem fölött vágj.
Frissítve: 2026. november 11. · Árak ellenőrizve: 2026. november 10. · Az adatok és az árak a növényadatbázisunkból, a te országodra számolva. Hogyan készülnek az adataink
Mikor metszd a rózsát?
A fő metszés tavasszal, márciusban van, amikor a nagy fagyok elmúltak, és a rügyek duzzadni kezdenek. A régi kertészszabály szerint akkor, amikor az aranyvessző (forzícia) virágzik. Ha korábban metszed, egy késő fagy a friss hajtást is elviheti; ha később, a rózsa már a levágandó részbe fektette az erejét.
A futórózsát enyhe telű vidéken tél végén is metszheted, fagymentes napon; hidegebb helyen inkább márciusban. Az egyszer, júniusban virágzó, hosszú vesszőket nevelő kúszórózsát (rambler) viszont nyáron, virágzás után metszd, mert a következő évi virága a nyáron nőtt vesszőkön nyílik.
Rózsacsoportonként
Mennyit vágj le, az a rózsa csoportján múlik. A nagy virágú teahibrid erős metszéssel hoz kevesebb, de nagyobb virágot hosszú száron; a fürtös virágú ágyásrózsa hosszabb vesszőket kap, hogy több virága legyen; a parkrózsa és a talajtakaró rózsa természetes formájában szép, ezeket alig kell metszeni.
- Magasság
- 0,8–1,8 m
- Mikor metszd
- március, kihajtás előtt
- Mennyire
- erősen: az erős vesszők 10-15 cm-re, 4-6 szemre
- Ár tövenként
- Magasság
- 0,4–1,5 m
- Mikor metszd
- március, kihajtás előtt
- Mennyire
- közepesen: a vesszők 25-30 cm-re
- Ár tövenként
- 170 CZK
- Magasság
- 1–2,5 m
- Mikor metszd
- március, kihajtás előtt
- Mennyire
- enyhén: a harmadával, 1-2 öreg vessző tőből
- Ár tövenként
- 170 CZK
- Magasság
- 1,8–6 m
- Mikor metszd
- tél végén vagy márciusban
- Mennyire
- az elvirágzott oldalhajtások kétharmadát
- Ár tövenként
- 450 CZK
- Magasság
- 30–90 cm
- Mikor metszd
- március, kihajtás előtt
- Mennyire
- enyhén: ritkítás, pár évente ifjítás
- Ár tövenként
- Magasság
- 20–60 cm
- Mikor metszd
- március, kihajtás előtt
- Mennyire
- a vesszők felére
- Ár tövenként
- 800 CZK
|
Rózsa
|
Magasság
|
Mikor metszd
|
Mennyire
|
Ár tövenként
|
|---|---|---|---|---|
|
Teahibrid rózsa
Lombhullató
|
0,8–1,8 m | március, kihajtás előtt | erősen: az erős vesszők 10-15 cm-re, 4-6 szemre | |
|
Ágyásrózsa
Lombhullató
|
0,4–1,5 m | március, kihajtás előtt | közepesen: a vesszők 25-30 cm-re | 170 CZK |
|
Parkrózsa
Lombhullató
|
1–2,5 m | március, kihajtás előtt | enyhén: a harmadával, 1-2 öreg vessző tőből | 170 CZK |
|
Futórózsa
Lombhullató
|
1,8–6 m | tél végén vagy márciusban | az elvirágzott oldalhajtások kétharmadát | 450 CZK |
|
Talajtakaró rózsa
Lombhullató
|
30–90 cm | március, kihajtás előtt | enyhén: ritkítás, pár évente ifjítás | |
|
Miniatűr rózsa
Lombhullató
|
20–60 cm | március, kihajtás előtt | a vesszők felére | 800 CZK |
A táblázat a rózsacsoportokat mutatja. Az ár a szokásos méretű, cserepes tő jellemző ára; ahol üres, abból a csoportból most nincs ajánlat a te országodban. A frissen ültetett teahibridet, ágyás- és miniatűr rózsát az első tavasszal is erősen metszd, hogy tőből erős hajtásokat hozzon; a futó- és a parkrózsát az első évben ne vágd vissza, csak a sérült vesszőket.
Hogyan vágj?
- Először vágd ki, ami elhalt, beteg, sérült vagy vékony, mint egy ceruza, és azt is, ami befelé, a bokor közepe felé nő vagy egy másikat keresztez. Az elhalt vesszőt a fehér, egészséges bélig vágd vissza.
- A megmaradt vesszőket egy kifelé néző szem fölött vágd el, kb. 5 mm-rel fölötte, ferdén, a szemtől elfelé lejtve, hogy a víz lefolyjon róla. Így a bokor közepe nyitott marad, és jól szellőzik: kevesebb a feketefoltosság és a lisztharmat.
- Éles metszőollót használj, a vastag, öreg vesszőhöz ágvágót vagy metszőfűrészt. A csonkot ne hagyd meg, azon nem nő új hajtás, csak elhal.
- Az idős tőről évente egy-két legöregebb, szürke kérgű, gyengén virágzó vesszőt vágj ki tőből: a helyükön fiatal, erős vessző nő.
A futórózsa metszése
- A futórózsa fő vesszőit kösd ki minél vízszintesebben a kerítésre, a falra rögzített huzalra vagy a lugasra. A vízszintes vesszőn sok virágzó oldalhajtás nő, a függőlegesen csak a tetején.
- Az elvirágzott oldalhajtásokat vágd vissza kétharmadukkal. Az új, hosszú vesszőket ne vágd le, hanem kösd ki: ezekből lesznek a következő évek fő vesszői.
- Az elöregedett, felkopaszodott futórózsát késő ősztől tél végéig ifjíthatod: néhány öreg vesszőt vágj ki tőből, legfeljebb hat fiatal, erős vesszőt hagyj meg, és az oldalhajtásokat kurtítsd a harmadukkal-felükkel.
Nyári és őszi teendők
- Nyáron az elnyílt virágot rendszeresen vágd le az első teljes, öt levélkéből álló levél fölött: az újra virágzó rózsa így hamarabb hoz új bimbót.
- A tő aljáról, a szemzés helye alól előtörő vadhajtást (sokszor más levelű, hét levélkés) ne vágd le, hanem kövesd a gyökeréig, és ott tépd ki; levágva többet hoz.
- Ősszel a teahibrid és az ágyásrózsa hosszú, ostorszerű vesszőit kurtítsd a harmadukkal, hogy a téli szél ne lazítsa meg a tövet; a park- és a talajtakaró rózsát általában nem kell kurtítani. A fő metszést ilyenkor még ne végezd el.
- A hidegebb vidékeken a teahibrid és az ágyásrózsa tövét késő ősszel töltsd fel 15-20 cm magasan földdel vagy komposzttal, a szemzés helyét védve; tavasszal, a metszés előtt húzd szét.
- Metszés után, tavasszal adj rózsatrágyát, és takard a tövét 5 cm komposzttal vagy érett trágyával.
Hová ültesd a rózsát?
A rózsa napos, szellős helyet kér: napi legalább hat óra nap kell neki, és ahol jár a levegő, ott kevesebb a gombabetegség. A tápanyagban gazdag, mély, jó vízelvezetésű talajt szereti, a meszeset is bírja. Ne ültesd nagy fák alá vagy sűrű sövény tövébe, ahol a gyökerek elszívják a vizet és a tápanyagot.
Az ágyásban jól mutat mellette a macskamenta, a gólyaorr, a zsálya és a palástfű, ezek a rózsa tövét is eltakarják. A kerttervezőnk Színes virágoskert stílusa a rózsát is a jellegadó növényei közé sorolja.
Források
A tanácsok ezekre a szakmai oldalakra és jogszabályokra épülnek, a közép-európai télhez és talajhoz igazítva. A táblázatok a saját növényadatbázisunkból jönnek.
- MATE: Recept a szabadföldi rózsa tavaszi munkáihoz a MATE munkatársától
- Bayerische Gartenakademie: Rosen richtig schneiden
- RHS: Rose pruning: general tips
- RHS: Rose pruning: climbing roses
További útmutatók
Kert tervezése lépésről lépésre
Egy kertet hat lépésben érdemes megtervezni: felméred a helyet (fény, talaj, víz, tél), eldöntöd, mire használod, megadod a vázat, ami télen is látszik, aztán rétegekben megtervezed az ágyást, a magasat hátra, az alacsonyat előre. Úgy válogatsz, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami, végül a tőtávolságból kiszámolod a darabszámot és az árat. Ugyanezekkel a szabályokkal dolgozik a kerttervezőnk is.
Gyorsan növő sövény: melyik mennyit nő egy év alatt
A leggyorsabb takaró sövénynövény a Leyland-ciprus, évente nagyjából 60 cm-rel, de évente kétszer-háromszor nyírni kell, és a szárazságot rosszul tűri. Utána a babérmeggy 'Novita' és a fagyal jön évi kb. 40 cm-rel, a beállt Fargesia bambuszok 40-45 cm-rel. Természetes, vegyes sövényben a fekete bodza és a tövises, sarjadó kökény is gyorsan nő. Hogy mennyi idő alatt nő 180 cm-es, takaró sövénnyé, az inkább a vásárolt tő méretén múlik: kis tövekből több év, nagyokból egy-két nyár, de méterenként sokszoros áron. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolnak.
Talajtakaró növények a gyom ellen: melyik hová való, és hány tő kell
A talajtakaró növény akkor tartja távol a gyomot, ha már összezárt: addig, általában két-három nyárig, mulccsal kell takarni és gyomlálni. Fák alá és árnyékba a kis meténg, az illatos gólyaorr, a püspöksüveg és az aranyeper való, napos, száraz helyre a varjúhájak, a kakukkfüvek és a kúszó borókák. A legtöbb évelő talajtakaróból 9-18 tő kell négyzetméterenként. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolják ki, mennyibe kerül egy négyzetméter.
Sövény telepítése: hány tő kell méterenként, és mennyibe kerül
Sövénybe 1-1,5 m-es tövekből a legtöbb növényből 2,5-4 tő kell méterenként: a babérmeggyből, a korallberkenyéből és a tiszafából 2,5 (40 cm-re), a Leyland-ciprusból és a fagyalból 3, a gyertyánból és a bükkből 4; kisebb tövekből több. A tövek egy sorban, a kerítéstől 80 cm-re kerülnek a földbe, ősszel vagy kora tavasszal. Hogy mennyibe kerül a sövény, azt leginkább a tövek mérete dönti el: a táblázat a te országod mostani bolti áraival számolja ki, a saját sövényed hosszára.
Sziklakert építése: kő, talaj és növények lépésről lépésre
A sziklakert napos, enyhe lejtőre való, sovány, jó vízelvezetésű talajba: egyharmad kerti föld, egyharmad durva homok, egyharmad zúzott kő. A köveket egyféle kőből, egy irányba dőlő rétegekben, harmadukig-felükig a földbe ásva rakd, hogy a felület nagyjából kétötöde kő legyen. Növényből négyzetméterenként 4-6 tő elég: kúszó borókák és díszfüvek adják a vázat, köztük párnás évelők, varjúhájak és kakukkfüvek virágoznak márciustól októberig.
Évelőágyás, amely egész nyáron virágzik: növények, elrendezés, darabszám
Egy évelőágyás akkor virágzik tavasztól őszig, ha a gerincét hosszan, júniustól szeptemberig nyíló évelők adják (macskamenta, ligeti zsálya, kasvirág, cickafark, sudárzsálya, díszgyertya), és köréjük tavaszra hagymások, őszre szellőrózsa, varjúháj és őszirózsa kerül. Ültesd csoportokban, 3-7 tőből, a magasat hátra, az alacsonyat előre; négyzetméterenként átlagosan 5-7 tő kell. A naptárak a te országod boltjaiban legtöbbet árult, napos helyre való, télálló évelőket mutatják, tövenkénti árral.
Hortenzia ültetése és metszése: melyiket mikor vágd vissza
A hortenziák metszés szerint két csoportra oszlanak. A bugás és a cserjés hortenzia (például az 'Annabelle') az idei hajtáson virágzik: február-márciusban 25-60 cm-re visszavághatod. A kerti és a hegyi hortenzia a tavaly nőtt rügyből virágzik: tavasszal csak az elszáradt virágot vágd le róla, különben abban az évben nem virágzik. Ültetni ősszel vagy tavasszal érdemes, bő vízzel; meszes talajra a bugás és a cserjés való, a kerti hortenzia savanyú vagy semleges talajt és délutáni árnyékot kér.
Tulipán, nárcisz, krókusz ültetése: mikor, milyen mélyre, hány darab
Tulipánt októbertől novemberig, nárciszt, krókuszt és jácintot szeptembertől októberig ültess. A tulipán és a nárcisz kb. 12-15 cm, a krókusz 8-10 cm mélyre kerül: a hagyma alja a magassága két-háromszorosára a felszín alá, csúcsával felfelé, egymástól legalább a szélessége kétszeresére. A tavasszal virágzó hagymásoknak tél kell, ezért ősszel kerülnek a földbe; a kimaradt tulipánt decemberben is elültetheted, amíg a föld át nem fagy. Évelők közé négyzetméterenként 20 kicsi, 8 közepes és 4 nagy hagyma elég. Virágzás után a levelüket hat hétig hagyd rajtuk.
Levendula ültetése és metszése: mikor, hová, mennyit vágj vissza
A levendula napos, laza, jó vízelvezetésű talajba való, a meszeset is szereti; tavasszal, április-májusban ültesd, sövénynek 30-45 cm-re. Évente kétszer metszd: tavasszal, március végén vagy áprilisban, a nagy fagyok után a hajtásokat kb. kétharmadukkal vágd vissza, de mindig a zöld, leveles részig; virágzás után, július végén vagy augusztusban az elnyílt virágszárakat a lomb felső 2-3 centiméterével, gömbre formázva. A fás, csupasz részbe soha ne vágj, mert abból a levendula nem hajt ki újra. A közönséges levendula és a 'Hidcote' kemény telet is kibír, a hibrid levendula kicsit kényesebb, a füzéres levendula csak enyhe telet.
Előkert: mit ültess a ház elé, és hogyan tervezd meg
Az előkert egész évben látszik az utcáról és a bejárattól, ezért itt a váz a legfontosabb: a beültetett terület legalább harmada legyen örökzöld vagy télen is díszes, közéjük kerüljenek hosszan virágzó évelők és tavaszi hagymák. A ház fala előtt hagyj 40 cm-es kavicssávot, a növényeket legalább 50 cm-re ültesd a faltól, a fát legalább 3 méterre. Az égtáj dönti el a növényeket: a déli, nyugati előkertbe szárazságtűrők, az északiba árnyéktűrők valók.
Sövény nyírása és babérmeggy metszése: mikor, hányszor, mivel
A nyírt sövényt évente általában kétszer kell nyírni: május végén vagy júniusban, az első hajtás után, és augusztusban; a gyorsan növő fagyalt és Leyland-ciprust háromszor is. Augusztus végén hagyd abba, hogy az új hajtás tél előtt beérjen (a tiszafa szeptemberig nyírható). A babérmeggyet és a többi nagy levelű sövényt kézi metszőollóval vágd, mert a sövénynyíró elvágja a leveleket. Nyírd felfelé keskenyedőre, és ha fészket látsz benne, várj a fiókák kirepüléséig. A ciprusféléket soha ne vágd vissza a barna, lombtalan részig, mert onnan nem hajtanak ki újra.
Díszfüvek: melyik hová való, és mikor vágd vissza
A magas díszfüvek (kínai virágosnád, vesszős köles, nádtippan) napos helyre, háttérbe vagy szoliternek valók, az alacsonyak (kék csenkesz, sások, tollborzfű 'Hameln') szegélybe és sziklakertbe, árnyékba a sások és a japán szálkafű. A lombhullató díszfüvet télen hagyd állva, és február-márciusban, a kihajtás előtt vágd vissza tőből 10-20 cm-re; az örökzöldet és a félig örökzöldet ne vágd vissza, csak tavasszal fésüld ki belőle az elszáradt leveleket. A melegkedvelő füveket (virágosnád, tollborzfű, köles) tavasszal ültesd.
Örökzöld cserjék kis kertbe: melyik mekkora lesz tíz év múlva
Kis kertbe olyan örökzöld cserje kell, amely tíz év alatt sem nő 2 méternél nagyobbra, vagy amelyet évente nyírsz. Alacsonynak a havasi törpefenyő, közepesnek a kék magyal, a mahónia és a Júlia-borbolya, keskeny oszlopnak az oszlopos tiszafa való. A tuja és a puszpáng helyett a tiszafa a legbiztosabb, savanyú vagy semleges talajon a japán magyal is. A táblázatok a te országodban kapható, télálló örökzöldeket mutatják a tízéves méretükkel és mostani árral.