Hortenzia ültetése és metszése: melyiket mikor vágd vissza

A hortenziák metszés szerint két csoportra oszlanak. A bugás és a cserjés hortenzia (például az 'Annabelle') az idei hajtáson virágzik: február-márciusban 25-60 cm-re visszavághatod. A kerti és a hegyi hortenzia a tavaly nőtt rügyből virágzik: tavasszal csak az elszáradt virágot vágd le róla, különben abban az évben nem virágzik. Ültetni ősszel vagy tavasszal érdemes, bő vízzel; meszes talajra a bugás és a cserjés való, a kerti hortenzia savanyú vagy semleges talajt és délutáni árnyékot kér.

Frissítve: 2026. október 26. · Árak ellenőrizve: 2026. október 27. · Az adatok és az árak a növényadatbázisunkból, a te országodra számolva. Hogyan készülnek az adataink

Bugás hortenzia napon, cserjés hortenzia fehér gömbvirágokkal és kék virágú kerti hortenzia egy fa félárnyékában
bugás cserjés kerti
A bugás bírja a napot és a meszes talajt, a kerti hortenzia félárnyékot és savanyú vagy semleges talajt kér.

Melyik hortenzia melyik?

A bugás hortenzia kúp alakú, fehér, később rózsaszínes virágbugákat hoz júliustól októberig. Ez a legigénytelenebb: bírja a napot, a meszes talajt és a kemény telet is. A cserjés hortenzia és legismertebb fajtája, az 'Annabelle' nagy, fehér gömbvirágot hoz, és szintén télálló.

A kerti hortenzia a klasszikus kék vagy rózsaszín gömbvirágú (vagy lapos, tányérvirágú) hortenzia, a kisebb hegyi hortenzia a rokona. Ezek a legszebbek, de a legkényesebbek is: félárnyékot, sok vizet és savanyú vagy semleges talajt kérnek, és a virágrügyük elfagyhat. Ritkábbak a tölgylevelű, az érdes és a kúszó hortenzia, amely falon vagy fán 10 méter fölé is felkapaszkodik.

Bugás hortenzia
Lombhullató
Metszés
kora tavasszal erősen vissza
Fény
teljes nap, félárnyék
Meszes talaj
bírja
Télállóság
-34 °C-ig
Ár tövenként
150 CZK
Cserjés hortenzia
Lombhullató
Metszés
kora tavasszal erősen vissza
Fény
félárnyék, teljes nap, árnyék
Meszes talaj
bírja
Télállóság
-34 °C-ig
Ár tövenként
230 CZK
Metszés
kora tavasszal erősen vissza
Fény
teljes nap, félárnyék
Meszes talaj
bírja
Télállóság
-40 °C-ig
Ár tövenként
27 000 CZK
Metszés
kora tavasszal erősen vissza
Fény
félárnyék, teljes nap, árnyék
Meszes talaj
bírja
Télállóság
-34 °C-ig
Ár tövenként
2 500 CZK
Kerti hortenzia
Lombhullató
Metszés
tavasszal csak az elszáradt virágot
Fény
félárnyék, árnyék
Meszes talaj
nem bírja
Télállóság
-23 °C-ig
Ár tövenként
120 CZK
Hegyi hortenzia
Lombhullató
Metszés
tavasszal csak az elszáradt virágot
Fény
félárnyék
Meszes talaj
nem bírja
Télállóság
-23 °C-ig
Ár tövenként
120 CZK
Érdes hortenzia
Lombhullató
Metszés
alig, csak az elhalt ágat
Fény
félárnyék
Meszes talaj
nem bírja
Télállóság
-18 °C-ig
Ár tövenként
510 CZK
Metszés
alig, csak az elhalt ágat
Fény
félárnyék, teljes nap, árnyék
Meszes talaj
nem bírja
Télállóság
-29 °C-ig
Ár tövenként
130 CZK
Kúszó hortenzia
Lombhullató
Metszés
virágzás után a túl hosszú hajtásokat
Fény
félárnyék, árnyék
Meszes talaj
nem bírja
Télállóság
-34 °C-ig
Ár tövenként
400 CZK
Hortenzia
Metszés
Fény
Meszes talaj
Télállóság
Ár tövenként
Bugás hortenzia
Lombhullató
kora tavasszal erősen vissza teljes nap, félárnyék bírja -34 °C-ig 150 CZK
Cserjés hortenzia
Lombhullató
kora tavasszal erősen vissza félárnyék, teljes nap, árnyék bírja -34 °C-ig 230 CZK
kora tavasszal erősen vissza teljes nap, félárnyék bírja -40 °C-ig 27 000 CZK
kora tavasszal erősen vissza félárnyék, teljes nap, árnyék bírja -34 °C-ig 2 500 CZK
Kerti hortenzia
Lombhullató
tavasszal csak az elszáradt virágot félárnyék, árnyék nem bírja -23 °C-ig 120 CZK
Hegyi hortenzia
Lombhullató
tavasszal csak az elszáradt virágot félárnyék nem bírja -23 °C-ig 120 CZK
Érdes hortenzia
Lombhullató
alig, csak az elhalt ágat félárnyék nem bírja -18 °C-ig 510 CZK
alig, csak az elhalt ágat félárnyék, teljes nap, árnyék nem bírja -29 °C-ig 130 CZK
Kúszó hortenzia
Lombhullató
virágzás után a túl hosszú hajtásokat félárnyék, árnyék nem bírja -34 °C-ig 400 CZK

A táblázat a te országod boltjaiban kapható hortenziákat mutatja metszési csoportok szerint. A télállóság a tő fagytűrése: a kerti és a hegyi hortenzia virágrügye ennél enyhébb fagyban is elfagyhat. Az ár a szokásos méretű tő jellemző ára.

Hová ültesd?

  • Fény: a bugás és a cserjés hortenzia napon is megél, ha öntözik. A kerti és a hegyi hortenzia félárnyékba való: a reggeli nap jó neki, a forró délutáni nap megégeti a levelét és a virágát. A legjobb hely egy keleti fekvésű fal vagy egy lombos fa lombjának széle.
  • Talaj: humuszos, nyirkos, de jó vízelvezetésű. Meszes talajon (a magyar kertek nagy része ilyen) a bugás és a cserjés hortenzia a biztos választás; a cserjés levele erősen meszes földön kissé sárgulhat. A kerti hortenziát meszes talajba csak savanyú (rododendron-) földdel töltött, nagy ültetőgödörbe érdemes tenni, és még így is sárgulhat a levele.
  • Víz: a hortenzia a legszomjasabb cserjék egyike. Öntözés nélküli kertbe, napos, száraz helyre ne ültesd; oda a szárazságtűrő cserjék közül válassz, félárnyékba a cserjék félárnyékba listájából.
  • Szél: a nagy virágú hajtások a szélben és egy nyári zápor után eldőlhetnek. Szélvédett helyre ültesd, az 'Annabelle' köré tavasszal kis támasztókarikát tehetsz.

Ültetés lépésről lépésre

  • Ültess tavasszal, áprilistól májusig, a fagyok után: a frissen ültetett hortenzia az első télen érzékeny, így egy egész nyara van a gyökeresedésre. Ősszel csak szeptemberben ültess, hogy tél előtt meggyökeresedjen. A konténeres hortenzia nyáron is ültethető, de kánikulában ne.
  • Áss a gyökérlabdánál kétszer szélesebb gödröt, és lazítsd fel az alját. A kiásott földbe keverj érett komposztot, a kerti és a hegyi hortenziához savanyú (rododendron-) földet is.
  • A tövet ugyanolyan mélyre tedd, mint a cserépben volt. A tövek egymástól a kifejlett szélességükre kerüljenek: a kerti és a cserjés hortenzia kb. 1 méterre, a bugás 1,2-2 méterre.
  • Ültetés után alaposan iszapold be, tövenként 10-20 liter vízzel, és takard a tövét 5-7 cm fakéreg-mulccsal. A kerti hortenziához a fenyőkéreg különösen jó, mert kissé savanyítja a talajt.

Metszés: melyiket mikor vágd vissza

A metszés ideje azon múlik, hol nő a virág. A bugás és a cserjés hortenzia az idei, tavasszal nőtt hajtás végén virágzik, így télen nincs rajta virágrügy, amit levághatnál. A kerti és a hegyi hortenzia virágrügye már az előző nyár végén, ősszel kifejlődik: aki ősszel vagy tavasszal erősen visszavágja, a virágot vágja le.

✂ Bugás és cserjés hortenzia február-március: 25-60 cm-re vissza Kerti és hegyi hortenzia március-április: csak az elszáradt virág az idei hajtáson virágzik a tavaly nőtt rügyből virágzik
A szaggatott rész kerül le. A kerti hortenzián a vágás az első erős rügypár fölé esik: ebből a rügyből lesz az idei virág.
  • Bugás és cserjés hortenzia, február-március: a tavalyi szárakat vágd vissza egy egészséges rügypár fölött. Erős metszéssel (25 cm körüli vázig) kevesebb, de nagyobb virágot kapsz erős, egyenes szárakon; ha magasabb bokrot szeretnél, kb. 60 cm-en vágd. Az elszáradt virágot télen nyugodtan rajta hagyhatod, díszes.
  • Kerti és hegyi hortenzia, március-április: az elszáradt virágfejet a hajtásról az első erős, duzzadó rügypár fölött vágd le. Az idős töven évente egy-két legöregebb ágat tőből is kivághatsz, ezek helyén új hajtás nő. A régi virágfejet télen hagyd rajta, mert védi alatta a rügyet a fagytól. Az újra virágzó (remontáns) kerti hortenziák, például az 'Endless Summer', az idei hajtáson is hoznak virágot, így egy fagy vagy egy rossz metszés után sem maradnak virág nélkül.
  • Tölgylevelű és érdes hortenzia: alig kell metszeni, tavasszal csak az elhalt és a túl hosszúra nőtt ágakat vágd ki.
  • Kúszó hortenzia: virágzás után, nyáron vágd vissza a túl hosszú hajtásokat. A virágai főleg a hajtások felső részén nyílnak, ezért abból minél többet hagyj meg.
  • Ha egy tavaszi fagy megcsípte a hajtásokat, a fagyott részt az első ép rügypárig vágd vissza.

Miért nem virágzik a hortenzia?

  • Rossz időben metszetted: a kerti hortenziát ősszel vagy tavasszal visszavágva a virágrügyet vágod le. Ilyenkor szép, leveles bokor lesz, virág nélkül.
  • Elfagyott a virágrügy: a kerti hortenzia töve kibírja a telet, de a virágrügye egy kemény fagyban vagy egy áprilisi késő fagyban elfagyhat. A barna, fekete rügyből nem lesz virág.
  • Túl sok az árnyék: mély árnyékban a hortenzia levelet hoz, virágot alig.
  • Túl sok a nitrogén: a gyepnek való, nitrogénben gazdag műtrágya levelet nevel, nem virágot.
  • Nyár végén kiszáradt: a következő évi virágrügy augusztusban-szeptemberben fejlődik. Ha ekkor szomjazik a tő, a következő nyáron kevesebb lesz a virág.
  • Még fiatal: az újonnan ültetett tő az első egy-két évben a gyökerére költ, és kevésbé virágzik.

Kék vagy rózsaszín?

A kerti és a hegyi hortenzia virágszínét a talaj kémhatása dönti el. Savanyú talajban (pH 5,5 alatt) a növény felveszi a talaj alumíniumát, és a virága kék lesz; semleges vagy meszes talajban (pH 6,5 felett) az alumínium megkötve marad, és a virág rózsaszín. A kettő között lilás színt kapsz. A fehér virágú fajták nem változnak, és a bugás hortenzia ősszel rózsaszínesre színeződő bugája sem a talajtól, hanem a fajtától függ.

Kék virághoz a talajt savanyúan kell tartani: rododendron-földdel, fenyőkéreg-mulccsal, és a boltokban kapható hortenziakékítővel (alumínium-szulfát), a csomagoláson írt adagban. Meszes talajon ezt nehéz tartósan fenntartani, mert a mész a kerti földből és a csapvízből is visszajön; ott a kék hortenzia nagy dézsában, savanyú földben, esővízzel öntözve marad meg a legbiztosabban.

Öntözés és téli védelem

  • Nyáron, száraz időben hetente egyszer-kétszer öntözz alaposan, tövenként 10-20 literrel, lehetőleg reggel. A délutánra lekókadó levél forró napon még nem baj, ha estére magához tér; ha reggel is lóg, szomjas.
  • Tartsd a tövét mulccsal takarva, így lassabban szárad ki a talaj.
  • A bugás és a cserjés hortenziát nem kell téli védelemmel ellátni.
  • A fiatal kerti hortenzia tövét késő ősszel takard 10-15 cm lombbal vagy fenyőkéreggel. Ha tavasszal, kihajtás után késő fagy jön, egy éjszakára takard le fátyolfóliával.
  • A dézsás hortenzia gyökere a földben ülőnél sokkal könnyebben elfagy: télre vidd fagymentes, világos helyre. A dézsa becsomagolása ehhez kevés, egy átlagos télen a földlabda így is átfagy.

Források

A tanácsok ezekre a szakmai oldalakra és jogszabályokra épülnek, a közép-európai télhez és talajhoz igazítva. A táblázatok a saját növényadatbázisunkból jönnek.

Terv a saját kertedre
Tölts fel egy fotót a kertedről: a tervező ezekkel a szabályokkal válogat növényt a helyedre, darabszámmal, árral és ültetési sémával.

További útmutatók

Kert tervezése lépésről lépésre Egy kertet hat lépésben érdemes megtervezni: felméred a helyet (fény, talaj, víz, tél), eldöntöd, mire használod, megadod a vázat, ami télen is látszik, aztán rétegekben megtervezed az ágyást, a magasat hátra, az alacsonyat előre. Úgy válogatsz, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami, végül a tőtávolságból kiszámolod a darabszámot és az árat. Ugyanezekkel a szabályokkal dolgozik a kerttervezőnk is. Gyorsan növő sövény: melyik mennyit nő egy év alatt A leggyorsabb sövénynövény a Leyland-ciprus, évente nagyjából 90 cm-t nő, utána a babérmeggy 'Novita', a tűztövis és az óriás tuja jön évi kb. 50 cm-rel, majd a fagyal 40 cm-rel. Hogy mennyi idő alatt takar egy 180 cm-es sövény, az inkább a vásárolt tő méretén múlik: kis tövekből több év, nagyokból egy-két nyár, de méterenként sokszoros áron. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolnak. Talajtakaró növények a gyom ellen: melyik hová való, és hány tő kell A talajtakaró növény akkor tartja távol a gyomot, ha már összezárt: addig, általában két-három nyárig, mulccsal kell takarni és gyomlálni. Fák alá és árnyékba a kis meténg, az illatos gólyaorr, a püspöksüveg és az aranyeper való, napos, száraz helyre a varjúhájak, a kakukkfüvek és a kúszó borókák. A legtöbb évelő talajtakaróból 9-18 tő kell négyzetméterenként. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolják ki, mennyibe kerül egy négyzetméter. Sövény telepítése: hány tő kell méterenként, és mennyibe kerül Sövénybe a legtöbb növényből 2-4 tő kell méterenként: a Leyland-ciprusból 2, a babérmeggyből és a korallberkenyéből 2,5 (40 cm-re), a tiszafából 3, a gyertyánból 3,5, a fagyalból és a bükkből 4. A tövek egy sorban, a kerítéstől 80 cm-re kerülnek a földbe, ősszel vagy kora tavasszal. Hogy mennyibe kerül a sövény, azt leginkább a tövek mérete dönti el: a táblázat a te országod mostani bolti áraival számolja ki, a saját sövényed hosszára. Sziklakert építése: kő, talaj és növények lépésről lépésre A sziklakert napos, enyhe lejtőre való, sovány, jó vízelvezetésű talajba: egyharmad kerti föld, egyharmad durva homok, egyharmad zúzott kő. A köveket egyféle kőből, egy irányba dőlő rétegekben, harmadukig-felükig a földbe ásva rakd, hogy a felület nagyjából kétötöde kő legyen. Növényből négyzetméterenként 4-6 tő elég: kúszó borókák és díszfüvek adják a vázat, köztük párnás évelők, varjúhájak és kakukkfüvek virágoznak márciustól októberig. Évelőágyás, amely egész nyáron virágzik: növények, elrendezés, darabszám Egy évelőágyás akkor virágzik tavasztól őszig, ha a gerincét hosszan, júniustól szeptemberig nyíló évelők adják (macskamenta, ligeti zsálya, kasvirág, cickafark, sudárzsálya, díszgyertya), és köréjük tavaszra hagymások, őszre szellőrózsa, varjúháj és őszirózsa kerül. Ültesd csoportokban, 3-7 tőből, a magasat hátra, az alacsonyat előre; négyzetméterenként átlagosan 5-7 tő kell. A naptárak a te országod boltjaiban legtöbbet árult, napos helyre való, télálló évelőket mutatják, tövenkénti árral. Tulipán, nárcisz, krókusz ültetése: mikor, milyen mélyre, hány darab A tavasszal virágzó hagymásokat ősszel kell elültetni: a nárciszt, a krókuszt és a jácintot szeptembertől októberig, a tulipánt októbertől novemberig, amíg a föld át nem fagy. A hagyma a magassága két-háromszorosára kerül a földbe (a tulipán és a nárcisz kb. 12-15 cm, a krókusz 8-10 cm mélyre), csúcsával felfelé, egymástól legalább a szélessége kétszeresére. Évelők közé négyzetméterenként 20 kicsi, 8 közepes és 4 nagy hagyma elég. Virágzás után a levelüket hat hétig hagyd rajtuk. Levendula ültetése és metszése: mikor, hová, mennyit vágj vissza A levendula napos, laza, jó vízelvezetésű talajba való, a meszeset is szereti; tavasszal, április-májusban ültesd, sövénynek 30-45 cm-re. Évente kétszer metszd: tavasszal, március végén vagy áprilisban, a nagy fagyok után a hajtásokat kb. kétharmadukig vágd vissza, de mindig a zöld, leveles részig; virágzás után, július végén vagy augusztusban az elnyílt virágszárakat a lomb felső 2-3 centiméterével, gömbre formázva. A fás, csupasz részbe soha ne vágj, mert abból a levendula nem hajt ki újra. A közönséges levendula és a 'Hidcote' kemény telet is kibír, a hibrid levendula kicsit kényesebb, a füzéres levendula csak enyhe telet.