Fehér akác vagy virágos kőris

Inváziós viselkedésű fa. Tőről és gyökérről is erősen sarjad: a gyökerek vagy a törzs sérülése, a visszavágás és a kivágás is sarjak tömegét indítja el, akár a fától több méterre, a gyepben, az ágyásban vagy a szomszédnál. Magja a talajban évtizedekig csíraképes marad. Nitrogént köt, ezzel egyoldalúan feldúsítja a talajt, alatta fajszegény, gyomos aljnövényzet alakul ki; Közép-Európában a homoki gyepeket, száraz gyepeket és erdőszéleket alakítja át visszafordíthatatlanul, kiirtani nagyon nehéz. Magyarországon nem szerepel a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet inváziós listáján (a korábbi rendeletben, a kertészeti változatok kivételével, még benne volt), és az uniós jegyzéken sincs rajta, gazdasági és méhészeti jelentősége miatt. A Natura 2000 gyepekről szóló kormányrendelet viszont az inváziós és termőhelyidegen fás szárúak között sorolja fel, ott a megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni; a természetvédelem azt tanácsolja, hogy lehetőleg ne ültessük, és Svájc hivatalos jegyzéke is inváziós fajként tartja számon. A díszfajták többnyire alapfajra vannak oltva, így az alanyról és a gyökerekről ugyanúgy tüskés sarjak törhetnek elő; a gömbakác nem virágzik, tehát magot nem szór. További gondok: az ágakon páros tövisek ülnek, az ágak törékenyek, viharban könnyen letörnek, a magas törzsre oltott gömbakác koronája fejnehézzé válhat. A leveleket aknázó rovarok csúfíthatják el, előfordul rajta lisztharmat és ágrák, az idős törzsek gyakran korhadnak. Későn hajt ki.

A kőrispusztulás (Hymenoscyphus fraxineus), amely Közép-Európában a magas kőrist tömegesen pusztítja, a virágos kőrist alig érinti: legfeljebb a leveleit fertőzi, hajtáselhalást nem szokott okozni. Az Ázsiából behurcolt kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) Kelet-Európa felől terjed nyugat felé, és a kőrisekre általában veszélyes; hogy a virágos kőrist mennyire károsítja, az még bizonytalan, bár egyes megfigyelések szerint kevésbé támadja. A korán fakadó hajtásokat a késő tavaszi fagy megperzselheti, a gallyai pedig viharban, hó alatt törékenyek.