Levendula ültetése és metszése: mikor, hová, mennyit vágj vissza

A levendula napos, laza, jó vízelvezetésű talajba való, a meszeset is szereti; tavasszal, április-májusban ültesd, sövénynek 30-45 cm-re. Évente kétszer metszd: tavasszal, március végén vagy áprilisban, a nagy fagyok után a hajtásokat kb. kétharmadukig vágd vissza, de mindig a zöld, leveles részig; virágzás után, július végén vagy augusztusban az elnyílt virágszárakat a lomb felső 2-3 centiméterével, gömbre formázva. A fás, csupasz részbe soha ne vágj, mert abból a levendula nem hajt ki újra. A közönséges levendula és a 'Hidcote' kemény telet is kibír, a hibrid levendula kicsit kényesebb, a füzéres levendula csak enyhe telet.

Frissítve: 2026. október 30. · Árak ellenőrizve: 2026. október 26. · Az adatok és az árak a növényadatbázisunkból, a te országodra számolva. Hogyan készülnek az adataink

Virágzó levendulasövény egy napos, kavicsos kerti út két oldalán, az út végén pad egy alacsony kőfal előtt
A levendula a napot, a laza talajt és a kavicsot szereti; évente egyszer, virágzás után kell formára nyírni.

Melyik levendulát válaszd?

A közönséges levendula (angol levendula) a legtélállóbb, és a legjobb illatú is. Legismertebb fajtája, a 'Hidcote', alacsony, tömör, sötétlila; szegélynek és alacsony sövénynek ez a legjobb. A hibrid levendula (levandin) nagyobb, hosszabb szárú, később virágzik és erősebb illatú; a provence-i levendulamezők többnyire ilyenek.

A füzéres vagy pillangós levendula (Lavandula stoechas) a fülekre emlékeztető lila murváiról ismerhető fel. Szép, de a mi telünket a kertben nem bírja: cserépben tartsd, és télre vidd fagymentes helyre. Az ezüstlevelű levendula szintén csak enyhe telű vidékre való.

Közönséges levendula
Örökzöld
mérgező
Magasság
30–90 cm
Télállóság
-29 °C-ig
Tőtávolság
40 cm-re
Sövénybe
3 tő méterenként
Ár tövenként
4 EUR
Levendula 'Hidcote'
Örökzöld
mérgező
Magasság
30–60 cm
Télállóság
-29 °C-ig
Tőtávolság
35 cm-re
Sövénybe
3 tő méterenként
Ár tövenként
4 EUR
Hibrid levendula
Örökzöld
Magasság
0,6–1 m
Télállóság
-23 °C-ig
Tőtávolság
70 cm-re
Sövénybe
2,5 tő méterenként
Ár tövenként
6 EUR
Levendula
Magasság
Télállóság
Tőtávolság
Sövénybe
Ár tövenként
Közönséges levendula
Örökzöld
mérgező
30–90 cm -29 °C-ig 40 cm-re 3 tő méterenként 4 EUR
Levendula 'Hidcote'
Örökzöld
mérgező
30–60 cm -29 °C-ig 35 cm-re 3 tő méterenként 4 EUR
Hibrid levendula
Örökzöld
0,6–1 m -23 °C-ig 70 cm-re 2,5 tő méterenként 6 EUR

A táblázat a te országod boltjaiban kapható levendulákat mutatja. A tőtávolság szabadon álló csoportban értendő, sövénybe sűrűbben kerülnek. Az ár a szokásos méretű tő jellemző ára. Az ASPCA a levendulát a kutyára és macskára mérgező növények közé sorolja; tünetet általában csak nagyobb mennyiség okoz.

Hová ültesd?

  • Teljes napra: napi legalább hat óra napsütés kell neki. Félárnyékban megnyúlik, szétdől és alig virágzik.
  • Laza, jó vízelvezetésű talajba. A levendulát nem a hideg pusztítja el, hanem a téli nedvesség: a vizes, kötött földben a gyökere elrohad. Kötött, agyagos talajon 20-30 cm magas bakhátra, kiemelt ágyásba vagy rézsűre ültesd, és keverj a földbe durva homokot, apró kavicsot.
  • A meszes talaj neki jó, a magyar kertek nagy részében ezért remekül érzi magát. Trágyát, sok komposztot ne adj: a kövér földben megnyúlik, szétesik, és kevesebb az illata.
  • Ne ültesd öntözött gyep, hortenzia vagy más vízigényes növény mellé, mert a locsolás neki túl sok. A mediterrán társai jók mellé: zsálya, cickafark, kék csenkesz, varjúháj.

Ültetés

  • A legjobb idő tavasszal, áprilistól májusig, amikor a föld már átmelegedett. Így az egész nyár a gyökeresedésre jut, és erősen megy a télbe. Ősszel csak szeptember elejéig, laza, homokos talajba ültess: a hideg, nedves földben a fiatal tő könnyen elrohad.
  • A tövet ugyanolyan mélyre tedd, mint a cserépben volt, ne mélyebbre. A tövek egymástól szabadon álló csoportban kb. 35-70 cm-re kerüljenek, a táblázat szerint.
  • A tövét fakéreg helyett apró kaviccsal takard: a kavics szárazon tartja a tőnyakat, a kéregmulcs nedvesen.
  • Az első nyáron rendszeresen öntözd, ha száraz az idő. A meggyökeresedett levendulát utána már csak hosszú aszályban kell locsolni.

Metszés: mikor és mennyit

A levendulát évente kétszer metszd. A fő metszés tavasszal van, március végén vagy áprilisban, amikor a nagy fagyok már elmúltak: a hajtásokat vágd vissza kb. kétharmadukig, de a csonkon mindig maradjon zöld, leveles rész. Ettől marad tömör a bokor, ettől hoz sok új, virágzó hajtást, és ettől kopaszodik fel később. A tél megcsípte hajtásvégek is ilyenkor kerülnek le.

Virágzás után, július végén vagy augusztusban vágd le az elnyílt virágszárakat, és velük a lomb felső 2-3 centiméterét is, úgy, hogy a bokor szép gömb alakú maradjon. Szeptembertől már ne metszd: az új hajtás nem érik be tél előtt, és elfagyhat.

virágszárak: le vágás: 2-3 cm-rel a lomb teteje alatt fás rész: ide ne vágj a csupasz fából nem hajt ki újra
Virágzás után a szaggatott vonallal jelölt virágszárak és a lomb felső 2-3 centimétere kerül le, gömbre formázva. A zöld rész nagy része maradjon meg.
  • A fás, csupasz részbe soha ne vágj bele. A levendula a régi, lombtalan fából nem hajt ki újra: ami ott marad, csupasz ág marad.
  • A fiatal tövet az első két évben is metszd, így tőből elágazik és tömör marad. Ha hagyod megnőni, gyorsan felkopaszodik és szétdől.
  • A szétdőlt, alul fás, öreg tövet metszéssel már nem lehet megfiatalítani. 10-15 év után érdemes újra cserélni.
  • A füzéres levendulát virágzás után óvatosan, csak a virágszárakat és a hajtásvégeket vágd vissza, mert még kevésbé hajt ki a fás részből.

Levendula sövény

Alacsony, illatos sövénynek vagy út menti szegélynek a 'Hidcote' a legjobb: 30-40 cm-re ültetve, méterenként 3 tővel két-három nyár alatt zár. A nagyobb hibrid levendulából 45 cm-re, méterenként 2-2,5 tő kell. Egy 10 méteres 'Hidcote'-sövényhez így kb. 30 tő kell.

A sövényt ugyanúgy metszd, mint a bokrot: tavasszal erősebben, virágzás után könnyebben, egyben, gömbölyített tetővel. A sövény darabszámát és árát a saját hosszadra a sövénytelepítési útmutató is kiszámolja, az alacsony sövénynek való növényeket pedig az alacsony sövénynövények listájában találod.

Telelés

  • A közönséges levendula és a 'Hidcote' a kertben kb. -25 °C-ig takarás nélkül is áttelel, ha a talaja jó vízelvezetésű. A hibrid levendula érzékenyebb: enyhébb vidéken, száraz, védett helyen áttelel, de hideg télen, kötött vagy nedves talajon kifagyhat.
  • Ne takard le télre lombbal vagy mulccsal: alatta nedves marad, és a tő elrohad. A kavicstakarás jó.
  • A cserepes levendula gyökere a földben ülőnél sokkal könnyebben elfagy és elrohad. Télre tedd a ház fala mellé, esőtől védett helyre, és csak alig öntözd.

Szedés és szárítás

Szárításra akkor vágd a levendulát, amikor a füzér alsó virágai már kinyíltak, a felsők még bimbóban vannak: ilyenkor a legerősebb az illata. Száraz, napos délelőtt vágd, amikor a harmat már felszáradt.

A szárakat kis csokrokba kötve, fejjel lefelé, sötét, szellős helyen szárítsd egy-két hétig. Amit nem szedtél le, az virágzás után a metszéssel kerül le.

Források

A tanácsok ezekre a szakmai oldalakra és jogszabályokra épülnek, a közép-európai télhez és talajhoz igazítva. A táblázatok a saját növényadatbázisunkból jönnek.

Terv a saját kertedre
Tölts fel egy fotót a kertedről: a tervező ezekkel a szabályokkal válogat növényt a helyedre, darabszámmal, árral és ültetési sémával.

További útmutatók

Kert tervezése lépésről lépésre Egy kertet hat lépésben érdemes megtervezni: felméred a helyet (fény, talaj, víz, tél), eldöntöd, mire használod, megadod a vázat, ami télen is látszik, aztán rétegekben megtervezed az ágyást, a magasat hátra, az alacsonyat előre. Úgy válogatsz, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami, végül a tőtávolságból kiszámolod a darabszámot és az árat. Ugyanezekkel a szabályokkal dolgozik a kerttervezőnk is. Gyorsan növő sövény: melyik mennyit nő egy év alatt A leggyorsabb sövénynövény a Leyland-ciprus, évente nagyjából 90 cm-t nő, utána a babérmeggy 'Novita', a tűztövis és az óriás tuja jön évi kb. 50 cm-rel, majd a fagyal 40 cm-rel. Hogy mennyi idő alatt takar egy 180 cm-es sövény, az inkább a vásárolt tő méretén múlik: kis tövekből több év, nagyokból egy-két nyár, de méterenként sokszoros áron. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolnak. Talajtakaró növények a gyom ellen: melyik hová való, és hány tő kell A talajtakaró növény akkor tartja távol a gyomot, ha már összezárt: addig, általában két-három nyárig, mulccsal kell takarni és gyomlálni. Fák alá és árnyékba a kis meténg, az illatos gólyaorr, a püspöksüveg és az aranyeper való, napos, száraz helyre a varjúhájak, a kakukkfüvek és a kúszó borókák. A legtöbb évelő talajtakaróból 9-18 tő kell négyzetméterenként. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolják ki, mennyibe kerül egy négyzetméter. Sövény telepítése: hány tő kell méterenként, és mennyibe kerül Sövénybe a legtöbb növényből 2-4 tő kell méterenként: a Leyland-ciprusból 2, a babérmeggyből és a korallberkenyéből 2,5 (40 cm-re), a tiszafából 3, a gyertyánból 3,5, a fagyalból és a bükkből 4. A tövek egy sorban, a kerítéstől 80 cm-re kerülnek a földbe, ősszel vagy kora tavasszal. Hogy mennyibe kerül a sövény, azt leginkább a tövek mérete dönti el: a táblázat a te országod mostani bolti áraival számolja ki, a saját sövényed hosszára. Sziklakert építése: kő, talaj és növények lépésről lépésre A sziklakert napos, enyhe lejtőre való, sovány, jó vízelvezetésű talajba: egyharmad kerti föld, egyharmad durva homok, egyharmad zúzott kő. A köveket egyféle kőből, egy irányba dőlő rétegekben, harmadukig-felükig a földbe ásva rakd, hogy a felület nagyjából kétötöde kő legyen. Növényből négyzetméterenként 4-6 tő elég: kúszó borókák és díszfüvek adják a vázat, köztük párnás évelők, varjúhájak és kakukkfüvek virágoznak márciustól októberig. Évelőágyás, amely egész nyáron virágzik: növények, elrendezés, darabszám Egy évelőágyás akkor virágzik tavasztól őszig, ha a gerincét hosszan, júniustól szeptemberig nyíló évelők adják (macskamenta, ligeti zsálya, kasvirág, cickafark, sudárzsálya, díszgyertya), és köréjük tavaszra hagymások, őszre szellőrózsa, varjúháj és őszirózsa kerül. Ültesd csoportokban, 3-7 tőből, a magasat hátra, az alacsonyat előre; négyzetméterenként átlagosan 5-7 tő kell. A naptárak a te országod boltjaiban legtöbbet árult, napos helyre való, télálló évelőket mutatják, tövenkénti árral. Hortenzia ültetése és metszése: melyiket mikor vágd vissza A hortenziák metszés szerint két csoportra oszlanak. A bugás és a cserjés hortenzia (például az 'Annabelle') az idei hajtáson virágzik: február-márciusban 25-60 cm-re visszavághatod. A kerti és a hegyi hortenzia a tavaly nőtt rügyből virágzik: tavasszal csak az elszáradt virágot vágd le róla, különben abban az évben nem virágzik. Ültetni ősszel vagy tavasszal érdemes, bő vízzel; meszes talajra a bugás és a cserjés való, a kerti hortenzia savanyú vagy semleges talajt és délutáni árnyékot kér. Tulipán, nárcisz, krókusz ültetése: mikor, milyen mélyre, hány darab A tavasszal virágzó hagymásokat ősszel kell elültetni: a nárciszt, a krókuszt és a jácintot szeptembertől októberig, a tulipánt októbertől novemberig, amíg a föld át nem fagy. A hagyma a magassága két-háromszorosára kerül a földbe (a tulipán és a nárcisz kb. 12-15 cm, a krókusz 8-10 cm mélyre), csúcsával felfelé, egymástól legalább a szélessége kétszeresére. Évelők közé négyzetméterenként 20 kicsi, 8 közepes és 4 nagy hagyma elég. Virágzás után a levelüket hat hétig hagyd rajtuk.