Hegyi juhar vagy korai juhar

Közép-Európában hegyvidéki, páraigényes faj: az alföldi forró, száraz nyarakon a levelei megperzselődnek, korán lehullanak, a fa legyengül. A hőségtől és aszálytól legyengült fákon egyre gyakoribb a juhar kormos kéregbetegsége (Cryptostroma corticale): a kéreg leválik, alatta fekete, koromszerű spóratömeg jelenik meg, a fa ágai, majd az egész fa elpusztul. A spórák belélegezve az embernél tüdőgyulladásszerű allergiás megbetegedést okozhatnak, ezért a beteg fát csak védőfelszerelésben, szakemberrel vágasd ki. A hegyijuhar-levéltetű ragacsos mézharmata lecsöpög az alatta álló autókra, burkolatra és bútorokra. Gyakori a levelek fekete foltosodása (szurokfoltosság), amely csúnya, de nem veszélyes. Bőven veti a magját, a magoncokat a kertben rendszeresen ki kell húzni.

A verticilliumos hervadásra érzékeny, ami az ágak hirtelen elhalásával járhat, és nem gyógyítható. A fiatal fák törzsén a téli napsütés kéregrepedést, napégést okozhat. Közép-Európa forró, száraz nyarain, főleg burkolt, városi környezetben a levelek széle megperzselődhet, a lombon pedig gyakori a lisztharmat és a szurokfoltosság; a legyengült fák idő előtt hullatják a lombjukat. A sekély gyökérzet megemeli a járdát és a kocsibeállót.