Fehér som vagy veresgyűrű som

Közép-Európában a forró, száraz nyár viseli meg leginkább: tartós szárazságban a levelei megperzselődnek, a legyengült bokron pedig könnyebben megjelenik a levélfoltosság, a vessző- és ágelhalás (rák) és a pajzstetű. Öntözd aszályban, és a beteg vesszőket vágd ki tőből. Ha nem ifjítod rendszeresen, a vesszők megbarnulnak, a bokor pedig felkopaszodik és szétterül; a tősarjakat ásóval vágd le, ha nem akarod, hogy sűrű foltot képezzen.

A legnagyobb gond vele a terjedése: gyökérsarjakkal néhány év alatt sűrű bozótot nevel, a szomszéd ágyásba és a gyepbe is átnő. A vesszők csak fiatalon színesek, az idős ágak szürkészöldek, ezért a téli dísz kedvéért rendszeresen ifjítani kell. A színes vesszőjű fajták kisebbek és gyengébb növekedésűek a fajnál. Az egyenletesen nyirkos talajt szereti, tartós szárazságban gyengébben fejlődik. Betegsége kevés: legyengült hajtásain levélfoltosság, antraknózis, ritkán pajzstetű jelenhet meg. A virágok szaga kellemetlen.