Babérmeggy vagy közönséges tiszafa

A babérmeggy és a közönséges tiszafa gyakran kerül szóba ugyanarra a helyre a kertben (sövény, takarás, dézsába). Az alábbi adatok megmutatják, miben térnek el: méret, télállóság, gondozás, mérgezőség és ár.

A legfontosabb különbségek

• A közönséges tiszafa gyerekre, kutyára és macskára erősen mérgező: már kis mennyiség is életveszélyes lehet. Ahol kisgyerek, kutya vagy macska jár, ne ültesd. A tűlevelek, hajtások, kéreg és magok erősen mérgezők emberre, kutyára és macskára, a száraz nyesedék is veszélyes. Csak a piros, húsos magköpeny nem mérgező, a benne lévő mag viszont igen, ezért a termést ne tekintsd ehetőnek.

• A közönséges tiszafa magasabbra nő, a babérmeggy szélesebbre terül: tíz év után 4 m × 2,1 m, illetve 3 m × 2,5 m (becslés, a források eltérnek).

• A babérmeggy gyorsabban nő, mint a közönséges tiszafa (becslés, a források eltérnek).

• A közönséges tiszafa jobban bírja a hideget: -29 °C-ig télálló, a babérmeggy -23 °C-ig.

• A babérmeggy jobban bírja a nyári hőséget, mint a közönséges tiszafa.

• A közönséges tiszafa a meszes talajt is elviseli, a babérmeggy inkább savanyú talajt kér, meszes talajon sínylődik (becslés, a források eltérnek).

• A közönséges tiszafa a kötött, agyagos talajt is elviseli, a babérmeggy laza, jó vízelvezetésű talajt kér (becslés, a források eltérnek).

• A közönséges tiszafa virágpora allergiát okozhat, a babérmeggy nem okoz pollenallergiát (becslés, a források eltérnek).

Melyiket válaszd?

A babérmeggy a jobb választás, ha kisgyerek, kutya vagy macska jár a kertben, gyorsan kell az eredmény, forró, napos a hely vagy pollenallergiás él a családban.

A közönséges tiszafa a jobb választás, ha hideg, fagyzugos a kert, meszes a talaj vagy kötött, agyagos a talaj.