Évelő tollborzfű vagy keleti tollborzfű

Közép-Európában a télállósága fajtánként változik és a hideg, nedves teleken határeset: pangó vizes, kötött talajban a tő részben vagy egészen kipusztulhat, ezért a tövet ültesd kicsit magasabbra, ősszel ne vágd vissza (a száraz lomb védi), zord fekvésben pedig takard száraz lombbal vagy fenyőgallyal. Tavasszal későn hajt ki, csak amikor a talaj tartósan felmelegedett. A legtöbb fajta magról elszóródik, a 'Moudry' különösen erősen, és a magoncok nem fajtaazonosak; ha ezt nem szeretnéd, vágd le a kalászokat magérés előtt. Magyarországon 2020-ban írták le az első kivadulását: egy budapesti útszakaszon a kiültetett tövekről a járda repedéseiben és parlagon telepedett meg, Ausztriában pedig a szőlőtermő, meleg vidékeken figyeltek meg önvetést. Az uniós inváziós listán nem ez a faj, hanem a rokon, nálunk egynyáriként árult Pennisetum setaceum szerepel; a magyar, a szlovák és a svájci listán sincs rajta. Az idős csomó közepe kiritkul, ilyenkor tavasszal oszd szét.

Közép-Európában a télállósága határeset: száraz, jó vízáteresztő talajban a hidegebb teleket is átvészeli, de pangó vizes, kötött talajban, hideg és nedves télen könnyen kipusztul. Ne vágd vissza ősszel, a tövet a száraz lomb védi; zord fekvésben takard lombbal vagy mulccsal. Későn hajt ki tavasszal, ne ásd ki idő előtt. Kedvező helyen magról kelhet körülötte néhány tő.