Fekete bambusz

A legtöbb közép-európai kertbe nem ajánljuk. Lejjebb megmutatjuk, mit ültess helyette.

Futóbambusz: vízszintesen kúszó tarackokkal terjed, amelyek a tőtől távolabb is új szárakat hoznak, átbújnak a kerítés és a szegély alatt, és a szomszédba is átjutnak. Hűvösebb éghajlaton és sovány, száraz talajban eleinte lassan indul és csomósnak látszik, de meleg, nyirkos, tápdús talajban néhány év után erőteljesen futni kezd, ezért határolás nélkül ne ültesd szabad földbe. Ami működik: a teljes ültetőhelyet körbezáró, legalább 60-70 cm mélyre leásott, vastag műanyag gyökérhatároló fólia, amelynek a pereme néhány centivel a talaj fölé ér, és évente egyszer ellenőrzöd, nem bújik-e át rajta tarack; a másik megoldás a nagy, zárt edény. A megtelepedett állományt csak a tarackok teljes kiásásával lehet eltüntetni, a kidobott tarackdarabok pedig a szabadban újra kihajtanak (Közép-Európában kertből kikerült, elvadult állományairól is tudni), ezért a nyesedéket ne vidd ki a természetbe. Télállósága határeset: nagyjából -18 °C-ig bírja, tartós, kemény fagyban és szárító szélben a levelei megperzselődnek, hidegebb télen a szárak is elfagynak, a töve többnyire újrahajt, a fiatal töveket takarni érdemes. A faj napjainkban világszerte egyszerre virágzik, ami nagyjából 120 évente fordul elő: a virágzó tövek legyengülnek és gyakran elpusztulnak, ezért vásárláskor nézd meg, nincs-e a növényen virágzat. A fiatal hajtásokat a csigák megrághatják.