Tulipán, nárcisz, krókusz ültetése: mikor, milyen mélyre, hány darab

A tavasszal virágzó hagymásokat ősszel kell elültetni: a nárciszt, a krókuszt és a jácintot szeptembertől októberig, a tulipánt októbertől novemberig, amíg a föld át nem fagy. A hagyma a magassága két-háromszorosára kerül a földbe (a tulipán és a nárcisz kb. 12-15 cm, a krókusz 8-10 cm mélyre), csúcsával felfelé, egymástól legalább a szélessége kétszeresére. Évelők közé négyzetméterenként 20 kicsi, 8 közepes és 4 nagy hagyma elég. Virágzás után a levelüket hat hétig hagyd rajtuk.

Frissítve: 2026. október 28. · Árak ellenőrizve: 2026. október 26. · Az adatok és az árak a növényadatbázisunkból, a te országodra számolva. Hogyan készülnek az adataink

Tavaszi ágyás tulipánnal, nárcisszal, krókusszal és gyöngyikével, alatta metszetben a hagymáik a földben, a kicsik sekélyebben, a nagyok mélyebben
Amit ősszel elültetsz, áprilisban virágzik: a kicsi hagyma sekélyebben, a nagy mélyebben ül.

Mikor ültess?

A tavaszi hagymásoknak tél kell: hetekig tartó hideg nélkül nem hoznak virágot. Ezért ősszel kerülnek a földbe, hogy még a fagyok előtt meggyökeresedjenek. A nárcisz, a krókusz, a jácint és a gyöngyike szeptembertől október végéig ültethető, minél korábban, annál jobb, mert a gyökerük korán indul.

A tulipánt később, októbertől novemberig ültesd, ha a föld már lehűlt. A meleg, nedves földbe ültetett tulipán korán kihajthat, és könnyebben rothad. Amíg a föld nem fagyott át, decemberben is elültetheted, ami ősszel kimaradt. A későn ültetett tulipán a hideg földben alig gyökeresedik, ezért gyengébben virágzik, de egy fiókban felejtett hagyma tavaszra kiszárad.

Tavasszal száraz hagymát már ne ültess: a tél nélkül nem, vagy csak gyengén virágzik. A tavasszal a boltokban kapható, cserépben virágzó tulipánt, jácintot és nárciszt viszont virágzás után kiültetheted a kertbe: a nárcisz és a jácint egy-két év alatt összeszedi magát, a hajtatott tulipántól ne várj sokat.

Melyik hagymás mikor virágzik?

Ha minden virágzási időből ültetsz egyet, a kert februártól júniusig virágzik: a téltemető és a krókusz a hó alól bújik elő, utána jön a balkáni szellőrózsa, a gyöngyike, a jácint és a nárcisz, áprilisban-májusban a tulipán és a császárkorona, végül a prérigyertya és a díszhagyma.

Virágzás
február–március, sárga
Magasság
8–15 cm
Ültetési mélység
5-8 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
20 db
Évről évre
visszajön, szaporodik
Virágzás
február–április, lila, fehér, sárga
Magasság
8–15 cm
Ültetési mélység
8-10 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
20 db
Évről évre
visszajön, szaporodik
Virágzás
március–május, kék, lila, rózsaszín, fehér
Magasság
10–20 cm
Ültetési mélység
5-8 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
20 db
Évről évre
visszajön, szaporodik
Virágzás
március–május, kék, lila, fehér, rózsaszín
Magasság
15–25 cm
Ültetési mélység
8-10 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
20 db
Évről évre
visszajön, szaporodik
Jácint
mérgező
Virágzás
március–május, kék, lila, rózsaszín, piros, fehér, sárga, narancs
Magasság
15–30 cm
Ültetési mélység
12-15 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
20 db
Évről évre
évről évre gyengül
Nárcisz
mérgező
Virágzás
március–május, sárga, fehér, narancs, rózsaszín
Magasság
15–75 cm
Ültetési mélység
12-15 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
8 db
Évről évre
visszajön, szaporodik
Kerti tulipán
mérgező
Virágzás
április–május, fehér, sárga, narancs, piros, rózsaszín, lila
Magasság
20–75 cm
Ültetési mélység
12-15 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
8 db
Évről évre
évről évre gyengül
Virágzás
április–május, narancs, sárga, piros
Magasság
0,9–1,2 m
Ültetési mélység
20-25 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
4 db
Évről évre
évről évre gyengül
Virágzás
április–június, kék, lila, fehér
Magasság
0,8–1,2 m
Ültetési mélység
10-15 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
4 db
Évről évre
visszajön, szaporodik
Díszhagyma
mérgező
Virágzás
május–július, lila, fehér, rózsaszín
Magasság
0,4–1,5 m
Ültetési mélység
15-20 cm
Évelők közé, négyzetméterenként
4 db
Évről évre
visszajön, szaporodik
Hagymás
Virágzás
Magasság
Ültetési mélység
Évelők közé, négyzetméterenként
Évről évre
február–március, sárga 8–15 cm 5-8 cm 20 db visszajön, szaporodik
február–április, lila, fehér, sárga 8–15 cm 8-10 cm 20 db visszajön, szaporodik
március–május, kék, lila, rózsaszín, fehér 10–20 cm 5-8 cm 20 db visszajön, szaporodik
március–május, kék, lila, fehér, rózsaszín 15–25 cm 8-10 cm 20 db visszajön, szaporodik
Jácint
mérgező
március–május, kék, lila, rózsaszín, piros, fehér, sárga, narancs 15–30 cm 12-15 cm 20 db évről évre gyengül
Nárcisz
mérgező
március–május, sárga, fehér, narancs, rózsaszín 15–75 cm 12-15 cm 8 db visszajön, szaporodik
Kerti tulipán
mérgező
április–május, fehér, sárga, narancs, piros, rózsaszín, lila 20–75 cm 12-15 cm 8 db évről évre gyengül
április–május, narancs, sárga, piros 0,9–1,2 m 20-25 cm 4 db évről évre gyengül
április–június, kék, lila, fehér 0,8–1,2 m 10-15 cm 4 db visszajön, szaporodik
Díszhagyma
mérgező
május–július, lila, fehér, rózsaszín 0,4–1,5 m 15-20 cm 4 db visszajön, szaporodik

A táblázat a boltokban hagymaként árult, ősszel ültetendő és átlagos télen télálló hagymásokat mutatja. A négyzetméterenkénti darabszám a kerttervezőnk szabálya évelők közé, ritkásan elszórva; tömör, csak hagymásból álló foltba ennek a többszöröse kell.

Milyen mélyre és milyen sűrűn?

0 5 10 15 20 cm krókusz 9 cm gyöngyike 9 cm tulipán 14 cm nárcisz 14 cm díszhagyma 18 cm
A hagyma alja a magassága két-háromszorosára kerül a felszín alá, csúcsával felfelé. Laza, homokos talajban inkább mélyebbre, kötött talajban inkább sekélyebbre.
  • Mélység: a hagyma alja a hagyma magasságának két-háromszorosára kerüljön a felszín alá, a kis hagymák inkább háromszorosára vagy kicsit mélyebbre. A túl sekélyen ültetett hagyma a második, harmadik évben már nem virágzik.
  • Irány: a hagyma csúcsa felfelé, a lapos, gyökeres alja lefelé álljon. A balkáni szellőrózsa gumóján nem látszik, melyik a teteje: áztasd be egy éjszakára, és fektetve ültesd, megtalálja az irányt.
  • Távolság: a hagymák egymástól legalább a szélességük kétszeresére kerüljenek. Csoportokban, 7-15 darabos foltokban ültesd őket, ne sorban: egy-egy szál tulipán elveszik, egy folt messziről is látszik.
  • Évelők közé: a hagymát a nyáron virágzó évelők közé szórd, ahol tavasszal még csupasz a föld. Mire a hagymás levele sárgulni kezd, az évelők kinőnek és eltakarják.
  • Gyepbe: a krókuszt, a gyöngyikét és a nárciszt a gyepbe is ültetheted, ott évről évre szaporodnak. A füvet csak akkor nyírd le, ha a hagymások levele már elsárgult, kb. hat héttel a virágzás után.

Hová ültesd?

  • Jó vízelvezetésű helyre: a pangó vízben a hagyma elrohad. Kötött, agyagos talajon az ültetőgödör aljára szórj 2-3 cm durva homokot vagy apró kavicsot.
  • Napos vagy félárnyékos helyre. Lombhullató fák és cserjék alá is ültethetsz: a hagymások akkor virágoznak, amikor a fák még nem hoztak levelet, és a nap még eléri a földet.
  • A tulipán a napos, meleg, nyáron száraz helyet szereti a legjobban; ott jön vissza évről évre a legbiztosabban. A nárcisz és a krókusz a félárnyékot és a gyepet is jól bírja.

Ültetés lépésről lépésre

  • Ásd fel a földet, és szedd ki belőle a gyökérgyomot. Keverj bele kevés érett komposztot; friss trágya ne kerüljön a hagyma mellé, mert rothadást okoz.
  • Áss egy közös, lapos gödröt a foltnak (ez gyorsabb, mint hagymánként), vagy használj hagymaültető fát.
  • Tedd a hagymákat a gödörbe, csúcsukkal felfelé, takard be földdel, és nyomkodd le óvatosan.
  • Ha száraz az ősz, öntözd be egyszer alaposan. Utána nem kell öntözni, a téli csapadék elég.
  • Jelöld meg a helyet egy pálcával vagy címkével, hogy tavasszal, amíg még nem bújtak elő, ne áss bele.

Pocok, egér és háziállat

A tulipán és a krókusz hagymáját a pocok és az egér szívesen megeszi, a nárciszét keserű, mérgező anyaga miatt többnyire békén hagyja. Ahol sok a pocok, a tulipánt drótból készült ültetőkosárba vagy kb. 1 cm-es lyukú drótháló közé ültesd, vagy válassz nárciszt.

A nárcisz, a tulipán, a jácint és a díszhagyma kutyára és macskára mérgező, a táblázatban jelöltük őket; a téltemető, a császárkorona és a balkáni szellőrózsa sem ártalmatlan. Ahol a kutya szeret ásni, oda inkább a gyöngyike való, amely az adataink szerint nem mérgező.

Virágzás után

  • Az elnyílt tulipán és nárcisz virágát csípd le a levelek fölött, hogy ne neveljen magot: így a hagyma erősödik.
  • A levelet hagyd rajta, amíg magától el nem sárgul, kb. hat hétig, és ne kösd össze: a levél táplálja a jövő évi virágot. Utána levághatod.
  • Ha jövőre is szép virágot szeretnél, a kihajtástól a levél sárgulásáig adj nekik káliumban gazdag tápoldatot, a csomagoláson írt adagban.
  • A kerti tulipán évről évre gyengül, a második évben gyakran már alig virágzik. A Darwin-hibridek, a Kaufmanniana-tulipánok és a botanikai (vad) tulipánok térnek vissza a legbiztosabban. A többit a levél elsárgulása után kiszedheted, száraz, szellős, meleg helyen nyáron át tárolhatod, és ősszel újra elültetheted.
  • A nárcisz, a krókusz, a gyöngyike és a díszhagyma maradhat a helyén, évről évre szaporodik. Ha a folt túl sűrű lesz és kevesebbet virágzik, a levél sárgulása után szedd fel és oszd szét.

Hagyma cserépbe, dézsába

  • Cserépben a hagymák szorosan, szinte egymás mellé kerülhetnek, egy 45 cm-es dézsába kb. 12-20 tulipán fér. A földbe keverj negyedrész apró kavicsot vagy durva homokot, és a föld színe maradjon kb. 2,5 cm-rel a perem alatt.
  • Rétegesen is ültethetsz: alulra a nagy, mélyre való hagymák (tulipán, nárcisz), föléjük a kicsik (krókusz, gyöngyike). Így ugyanabból a cserépből hetekig virágzik valami.
  • Télre a cserepet tedd a ház fala mellé, védett helyre, és ne hagyd, hogy a föld kiszáradjon. A cserépben nevelt hagyma a második évben gyengébben virágzik, ezért érdemes évente újat ültetni, a régit pedig kiültetni a kertbe.

Források

A tanácsok ezekre a szakmai oldalakra és jogszabályokra épülnek, a közép-európai télhez és talajhoz igazítva. A táblázatok a saját növényadatbázisunkból jönnek.

Terv a saját kertedre
Tölts fel egy fotót a kertedről: a tervező ezekkel a szabályokkal válogat növényt a helyedre, darabszámmal, árral és ültetési sémával.

További útmutatók

Kert tervezése lépésről lépésre Egy kertet hat lépésben érdemes megtervezni: felméred a helyet (fény, talaj, víz, tél), eldöntöd, mire használod, megadod a vázat, ami télen is látszik, aztán rétegekben megtervezed az ágyást, a magasat hátra, az alacsonyat előre. Úgy válogatsz, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami, végül a tőtávolságból kiszámolod a darabszámot és az árat. Ugyanezekkel a szabályokkal dolgozik a kerttervezőnk is. Gyorsan növő sövény: melyik mennyit nő egy év alatt A leggyorsabb sövénynövény a Leyland-ciprus, évente nagyjából 90 cm-t nő, utána a babérmeggy 'Novita', a tűztövis és az óriás tuja jön évi kb. 50 cm-rel, majd a fagyal 40 cm-rel. Hogy mennyi idő alatt takar egy 180 cm-es sövény, az inkább a vásárolt tő méretén múlik: kis tövekből több év, nagyokból egy-két nyár, de méterenként sokszoros áron. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolnak. Talajtakaró növények a gyom ellen: melyik hová való, és hány tő kell A talajtakaró növény akkor tartja távol a gyomot, ha már összezárt: addig, általában két-három nyárig, mulccsal kell takarni és gyomlálni. Fák alá és árnyékba a kis meténg, az illatos gólyaorr, a püspöksüveg és az aranyeper való, napos, száraz helyre a varjúhájak, a kakukkfüvek és a kúszó borókák. A legtöbb évelő talajtakaróból 9-18 tő kell négyzetméterenként. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolják ki, mennyibe kerül egy négyzetméter. Sövény telepítése: hány tő kell méterenként, és mennyibe kerül Sövénybe a legtöbb növényből 2-4 tő kell méterenként: a Leyland-ciprusból 2, a babérmeggyből és a korallberkenyéből 2,5 (40 cm-re), a tiszafából 3, a gyertyánból 3,5, a fagyalból és a bükkből 4. A tövek egy sorban, a kerítéstől 80 cm-re kerülnek a földbe, ősszel vagy kora tavasszal. Hogy mennyibe kerül a sövény, azt leginkább a tövek mérete dönti el: a táblázat a te országod mostani bolti áraival számolja ki, a saját sövényed hosszára. Sziklakert építése: kő, talaj és növények lépésről lépésre A sziklakert napos, enyhe lejtőre való, sovány, jó vízelvezetésű talajba: egyharmad kerti föld, egyharmad durva homok, egyharmad zúzott kő. A köveket egyféle kőből, egy irányba dőlő rétegekben, harmadukig-felükig a földbe ásva rakd, hogy a felület nagyjából kétötöde kő legyen. Növényből négyzetméterenként 4-6 tő elég: kúszó borókák és díszfüvek adják a vázat, köztük párnás évelők, varjúhájak és kakukkfüvek virágoznak márciustól októberig. Évelőágyás, amely egész nyáron virágzik: növények, elrendezés, darabszám Egy évelőágyás akkor virágzik tavasztól őszig, ha a gerincét hosszan, júniustól szeptemberig nyíló évelők adják (macskamenta, ligeti zsálya, kasvirág, cickafark, sudárzsálya, díszgyertya), és köréjük tavaszra hagymások, őszre szellőrózsa, varjúháj és őszirózsa kerül. Ültesd csoportokban, 3-7 tőből, a magasat hátra, az alacsonyat előre; négyzetméterenként átlagosan 5-7 tő kell. A naptárak a te országod boltjaiban legtöbbet árult, napos helyre való, télálló évelőket mutatják, tövenkénti árral. Hortenzia ültetése és metszése: melyiket mikor vágd vissza A hortenziák metszés szerint két csoportra oszlanak. A bugás és a cserjés hortenzia (például az 'Annabelle') az idei hajtáson virágzik: február-márciusban 25-60 cm-re visszavághatod. A kerti és a hegyi hortenzia a tavaly nőtt rügyből virágzik: tavasszal csak az elszáradt virágot vágd le róla, különben abban az évben nem virágzik. Ültetni ősszel vagy tavasszal érdemes, bő vízzel; meszes talajra a bugás és a cserjés való, a kerti hortenzia savanyú vagy semleges talajt és délutáni árnyékot kér. Levendula ültetése és metszése: mikor, hová, mennyit vágj vissza A levendula napos, laza, jó vízelvezetésű talajba való, a meszeset is szereti; tavasszal, április-májusban ültesd, sövénynek 30-45 cm-re. Évente kétszer metszd: tavasszal, március végén vagy áprilisban, a nagy fagyok után a hajtásokat kb. kétharmadukig vágd vissza, de mindig a zöld, leveles részig; virágzás után, július végén vagy augusztusban az elnyílt virágszárakat a lomb felső 2-3 centiméterével, gömbre formázva. A fás, csupasz részbe soha ne vágj, mert abból a levendula nem hajt ki újra. A közönséges levendula és a 'Hidcote' kemény telet is kibír, a hibrid levendula kicsit kényesebb, a füzéres levendula csak enyhe telet.