Évelőágyás, amely egész nyáron virágzik: növények, elrendezés, darabszám
Egy évelőágyás akkor virágzik tavasztól őszig, ha a gerincét hosszan, júniustól szeptemberig nyíló évelők adják (macskamenta, ligeti zsálya, kasvirág, cickafark, sudárzsálya, díszgyertya), és köréjük tavaszra hagymások, őszre szellőrózsa, varjúháj és őszirózsa kerül. Ültesd csoportokban, 3-7 tőből, a magasat hátra, az alacsonyat előre; négyzetméterenként átlagosan 5-7 tő kell. A naptárak a te országod boltjaiban legtöbbet árult, napos helyre való, télálló évelőket mutatják, tövenkénti árral.
Frissítve: 2026. október 24. · Az adatok és az árak a növényadatbázisunkból, a te országodra számolva. Hogyan készülnek az adataink
Mitől virágzik egész nyáron?
Egyetlen évelő sem virágzik márciustól októberig. Az egész nyáron színes ágyás három rétegből áll: a gerinc a hosszan virágzó nyári évelőké, amelyek két-négy hónapig nyílnak; előttük tavasszal a hagymások, utánuk ősszel a késői évelők viszik a színt. Ha minden hónapra jut két-három fajta, nincs üres hónap.
A hosszan virágzó évelők nagy része napos helyet és jó vízelvezetésű talajt kér, sokuk a szárazságot is jól tűri. Ezért a naptárak napos ágyásra szólnak; félárnyékos helyre a félárnyéktűrő évelők közül válassz.
A gerinc: évelők júniustól szeptemberig
Ezek az évelők júniustól legalább augusztusig virágoznak, sokan szeptemberig vagy októberig. Kék-lila alapnak a kerti macskamenta, a ligeti zsálya és a kék sudárzsálya jó, mellé rózsaszínnek a kasvirág, sárgának a cickafark és a menyecskeszem, légiesnek a fehér díszgyertya.
A naptár a boltokban legtöbbet árult, egész nyáron virágzó évelőket mutatja, amelyek napos helyre valók, és átlagos télen sem fagynak el. A „szárazságtűrő” jelölésűek öntözés nélküli, tűző napos ágyásba is jók. Az ár a szokásos méretű tő jellemző ára a te országodban. Az összeset az egész nyáron virágzó évelők listájában találod.
Tavasz és ősz: hagymások és késői virágok
Áprilisban és májusban a nyári évelők még csak levelet hoznak. A színt addig a hagymások adják: krókusz, gyöngyike, nárcisz, tulipán, a tövek közé szórva. Ezeket ősszel, szeptembertől novemberig kell elültetni. A kerttervezőnk négyzetméterenként 20 apró (krókusz, gyöngyike), 8 közepes és 4 nagy hagymát számol.
Augusztus végétől a késői évelők veszik át az ágyást: a japán szellőrózsa, a hibrid varjúháj és a törpe őszirózsa októberig virágzik.
Az ágyás felépítése
A legmagasabb évelők hátra, a fal vagy a kerítés elé kerülnek, a közepesek középre, az alacsonyak elöl, az ágyás széléhez. A csoportok határa ne legyen egyenes: a foltok ferdén, kicsit egymásba csúszva fussanak.
- Kevés fajtát ültess, nagy foltokban: egy 2 × 5 m-es ágyásba 6-9 fajta elég, fajtánként 3-7 tő. Egy-egy tő egyedül elveszik, a foltokban ültetett évelő messziről is látszik.
- Ismételj: az ágyás hosszában egy-két fajta (például a macskamenta elöl, a sudárzsálya hátul) kétszer-háromszor is visszatérjen. Ettől lesz egységes.
- Válassz két-három fő színt, és a fehéret vagy az ezüstszürkét tedd közéjük. A kék-lila szinte minden mással jól mutat.
- Tegyél közé díszfüvet is: ősszel és télen ez adja a formát, amikor a virágok elnyílnak.
Hány tő kell?
A darabszámot a növény tőtávolsága adja meg, a töveket háromszögkötésben, eltolt sorokban ültesd. Az alacsony évelőkből (30 cm-es tőtávolság) kb. 13, a közepesekből (40 cm) kb. 7, a magasakból és a bokros, széles évelőkből (60-70 cm) 2-3 tő kell négyzetméterenként. Egy vegyes ágyásban ez átlagosan 5-7 tő négyzetméterenként.
- Egy 2 × 5 m-es, 10 m²-es napos ágyásba így 50-70 évelő kell. Ha az ágyás felébe hagymát is ültetsz közéjük, ahhoz ősszel kb. 160 hagyma kell.
- Az évelő a kis, cserepes tőből egy-két év alatt utoléri a nagyot: a táblázat ára a szokásos méretre szól, ennél nagyobbat ritkán érdemes venni.
- Az első évben a tövek között még látszik a föld. Takard 5 cm mulccsal, és gyomlálj, amíg a harmadik nyárra összezárnak.
Visszavágás és gondozás
- Az első virágzás után, június végén vagy júliusban vágd vissza a felére a macskamentát, a ligeti zsályát és a gólyaorrokat: két-három hét múlva újra kihajtanak, és augusztusban-szeptemberben másodszor is virágoznak.
- Az elnyílt virágokat rendszeresen csípd le a margitvirágról, a menyecskeszemről és a díszgyertyáról: így tovább hoznak új virágot.
- Ősszel ne vágj le mindent: a kasvirág, a varjúháj, a sudárzsálya és a díszfüvek szára télen is mutat, és a madaraknak is táplálékot ad. A száraz szárakat február végén, a kihajtás előtt vágd le.
- Ültetés után az első nyáron rendszeresen öntözz, utána a szárazságtűrő évelők nagyrészt öntözés nélkül is megvannak. Trágyából kevés kell: a kövér talajban a zsályák és a macskamenta szétdőlnek.
- Három-négy évente tavasszal vagy ősszel ásd ki és oszd szét a nagyra nőtt, közepükön felkopaszodó tövet; a kasvirág és a sudárzsálya inkább maradjon háborítatlan.
Terv a saját kertedre
A kerttervezőnk Színes virágoskert stílusa ugyanezekkel a szabályokkal dolgozik: úgy válogat, hogy áprilistól szeptemberig minden hónapban virágozzon valami, a tavaszt hagymásokkal tölti ki, a növényeket foltokban, rétegekben rendezi, és kiszámolja a darabszámot és az árat a te országodban. A fotódra rajzolt látványterven azt is megmutatja, hogyan néz ki az ágyás az 1., a 3. és az 5. nyáron.
További útmutatók
Kert tervezése lépésről lépésre
Egy kertet hat lépésben érdemes megtervezni: felméred a helyet (fény, talaj, víz, tél), eldöntöd, mire használod, megadod a vázat, ami télen is látszik, aztán rétegekben megtervezed az ágyást, a magasat hátra, az alacsonyat előre. Úgy válogatsz, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami, végül a tőtávolságból kiszámolod a darabszámot és az árat. Ugyanezekkel a szabályokkal dolgozik a kerttervezőnk is.
Gyorsan növő sövény: melyik mennyit nő egy év alatt
A leggyorsabb sövénynövény a Leyland-ciprus, évente nagyjából 90 cm-t nő, utána a babérmeggy 'Novita', a tűztövis és az óriás tuja jön évi kb. 50 cm-rel, majd a fagyal 40 cm-rel. Hogy mennyi idő alatt takar egy 180 cm-es sövény, az inkább a vásárolt tő méretén múlik: kis tövekből több év, nagyokból egy-két nyár, de méterenként sokszoros áron. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolnak.
Talajtakaró növények a gyom ellen: melyik hová való, és hány tő kell
A talajtakaró növény akkor tartja távol a gyomot, ha már összezárt: addig, általában két-három nyárig, mulccsal kell takarni és gyomlálni. Fák alá és árnyékba a kis meténg, az illatos gólyaorr, a püspöksüveg, az aranyeper és a japán kövérke való, napos, száraz helyre a varjúhájak, a kakukkfüvek és a kúszó borókák. A legtöbb évelő talajtakaróból 9-18 tő kell négyzetméterenként. A táblázatok a te országod mostani bolti áraival számolják ki, mennyibe kerül egy négyzetméter.
Sövény telepítése: hány tő kell méterenként, és mennyibe kerül
Sövénybe a legtöbb növényből 2-4 tő kell méterenként: a Leyland-ciprusból 2, a babérmeggyből és a korallberkenyéből 2,5 (40 cm-re), a tiszafából 3, a gyertyánból 3,5, a fagyalból és a bükkből 4. A tövek egy sorban, a kerítéstől 80 cm-re kerülnek a földbe, ősszel vagy kora tavasszal. Hogy mennyibe kerül a sövény, azt leginkább a tövek mérete dönti el: a táblázat a te országod mostani bolti áraival számolja ki, a saját sövényed hosszára.
Sziklakert építése: kő, talaj és növények lépésről lépésre
A sziklakert napos, enyhe lejtőre való, sovány, jó vízelvezetésű talajba: egyharmad kerti föld, egyharmad durva homok, egyharmad zúzott kő. A köveket egyféle kőből, egy irányba dőlő rétegekben, harmadukig-felükig a földbe ásva rakd, hogy a felület nagyjából kétötöde kő legyen. Növényből négyzetméterenként 4-6 tő elég: kúszó borókák és díszfüvek adják a vázat, köztük párnás évelők, varjúhájak és kakukkfüvek virágoznak márciustól októberig.